Búvárkodás

Merülés menete

1. Testi és mentális felkészülés

2. Merülőhely felmérése

3. Tervezd meg a merülést

4. Logisztika

a. Felszerelés és emberek eljuttatása a helyükre

b. Biztonsági óvintézkedések

i. Felszíni csapat

ii. Biztonsági palackok

iii. Rekompressziós kamra

5. Szereld össze a felszerelésed; közben pedig ellenőrizd helyes működését

6. Merülőhely elérése

7. Merülés

a. Általános készségek

i. Felszerelés ismerete

ii. Úszás

iii. Kommunikáció

iv. Lebegőképesség szabályozása

v. Egyenlítés

vi. Légzés

vii. Navigáció

b. Vészhelyzeti készségek

i. Felszerelés problémák

ii. Sérülések ellátása

8. Merülés vége

Felszerelések

Felszerelésre érdemes ráírni monogramunkat, elkerülve ezek összecserélését. Ha akármelyik felszerelés meghibásodás gyanújára ad okot (például rádőlt egy acélpalack) vigyük el szerelőhöz megnézetni.

Választás

Legyen jólműködő, célra megfelelő és kényelmes, illeszkedő: ne szorítson rontva az élményt és a levegőfogyasztást, de ne is legyen laza, hiszen ekkor elmozoghat, elcsúszhat rontva az  áramvonalasságunkat.

Másodlagos szempontként fontos lehet a javíthatóság, a felszereléseket karban kell tartani, egy hivatásos szerelővel; illetve hozzá tartozó kiegészítők, a felszerelés fejleszthetősége.

Karbantartás

A felszereléseket le kell ellenőrizni használat előtt, elhasználódás vagy kár, hiány jeleit. Egyszerűbb hibákat (maszkpántcser) kijavíthatsz te is, azonban komplikáltabb (nyomáscsökkentő) csak hivatalos szervizben.

Merülés után a felszerelést édesvízzel el kell mosni, ahol érintkezett a környezettel, utána pedig napsütéstől védett helyen hagyni kiszáradni. Ezután pedig (szárazruhánál legfőképpen) árnyékos (ha nincs akkor pl. törölközővel letakarni) azonban nem levegőmozgástól elzárt helyen tárolni nagyobb gyűrések, törések nélkül.

Mellény esetében például a külseje elmosása után a belsejét is elmoshatjuk (levegőkiengedés, főleg üres légzsák esetén vizet juttat be) majd kiürítjük, tárolásnál érdemes lehet kis levegőt hagyni benne a falak összetapadásának megakadályozása végett.

Időnkénti kötelező szervizi ellenőrzés; Használati útmutató utasításai is növelik a felszerelés biztonságosságát.

Tartalék alkatrészek

Egy meghibásodás meghiúsíthatja a merülést, ezért érdemes magadnál tartani alkatrészeket, amiket te is ki tudsz cserélni.

· Maszk-, uszonypánt, légzőcsőrögzítő

· Kábelkötegelő

· Állítható csavarkulcs, fogó, csavarhúzók, imbusz-kulcsok, speciális búvárszerszám

· Csutora (nyomáscsökkentőre)

· Karabiner (dolgok rögzítésére)

· Különféle méretű o-gyűrűk szelepekhez

· Búvárruha ragasztó

· Ceruza írótáblához, jegyzetfüzethez

Összeszerelés és ellenőrzés

Tárolóban az a felszerelés legyen legfelül, amit először fogsz használni.

Nyugodt tempóban szereljetek össze, és a ruhát bemenetel előtt vegyétek fel mert túlmelegedhetsz. Az uszonyt vízben lebegve a legegyszerűbb legtöbbször felvenni.

Az összeszerelt felszerelést, miután ellenőrizted a működését és hogy teli van a palack, ha még nem vagytok a merülőhelyen, zárd el, de ne engedd le a nyomást belőle, majd fektesd el, vagy hajón rögzítsd le például gumikötéllel.

Bemenet előtti biztonsági ellenőrzés

Biztonsági ellenőrzés során meggyőződünk felszerelésünk szabályos működéséről, illetve társunk felszerelésének ismeretéről. Ezt mindig elvégezzük, ugyanis nagyban növeli a kényelmetlenségek, balesetek elkerülését vagy helyes megoldását.

Érdemes fölűről lefele haladni, nehogy kihagyjunk valamit. Emellett hasznos lehet, ha egy ember mondja hangosan a felsorolást, majd mindenki hallhatóan válaszol okéval, rendbennel.

Csuklya, búvármaszk, légzőcső, búvárpalackon kívánt szelepek nyitva, légzőautomaták működnek, alternatív levegőforrás szabad, inflátor csövek, lámpák, jelzőcsipesz, kötél, (késleltetett) felszíni jelzőbója, nyomásmérő és nyomásérték, komputer, gázok beállítva, tájoló, (súly), (rögzítések), vágószerszám, zsebek tartalma, kesztyű, uszony; palackok helye és gáztartalmuk.

Helyzettől, függően nem feltétlenül van nálunk mindez.

Bár felszerelésünket magunknak ellenőrizzük még szárazon, hátpalack esetén az eresztést társunk ellenőrzi, a vízben.

Búvármaszk

A szemünk csak levegőben tud fókuszálni, mivel a vízben a fény 25%-kal lassabb. Ennek megoldása érdekében maszkot hordunk, emellett védi a szemünket a vízben található anyagoktól (só, homok).

Illeszkedik amennyiben arcunkra téve orron gyengéden beszívva, a maszk hozzátapad arcunkhoz anélkül, hogy megváltozna alakja. Ha a fejedet felfelé fordítod és ráteszed hasonló eredményt kell kapj.

A maszk minél közelebb van az arcunkhoz, annál nagyobb látószöget kapunk, emellett csökkenti a közegellenállást is. A látószöget különböző formákkal is próbálják növelni.

Új maszk belső üvegfelületéről el kell távolítani a védőréteget [árusításkor élesebbnek tűnjön] (amennyiben van, ezzel folyamatosan bepárásodna). Ez kis tűzzel elszublimáltatható, de közben az üveget ne égesd meg; illetve eltávolítható még oldóanyaggal vagy ledörzsölhető (pl. fogkefével), itt az üveg karcolására kell figyelni. Ezután viszont még minden merülés előtt párátlanítani kell a maszkot: öblítsd el, cseppents rá párátlanítót (pl. nyál), dörzsöld el az ujjaddal (még nem csikorog), majd mosd ki.

Be kell állítani a pánt hosszát is mely a fülek fölé a tarkóra kell kerüljön. Érdemes lehet műanyag pánt helyett szövetet használni, mivel az könnyeben állítható merülés közben. A pánt ne legyen szoros (foltot hagyhat), de ne mozogjon el, ne folyjon be a víz.

Légzőcső

Előnyös felszíni úszáshoz (merülés helyéig vagy hajóhoz), vagy alánézéshez (keresni valamit, felszerelés ellenőrzése), illetve közepes hullámzás esetén nem megy víz a szánkba légzéskor.

A csutora kényelmesen legyen a szájban, vége pedig a tarkóhoz kerüljön (a fej mögé), maximalizálva a cső víz feletti magasságát. A maszk bal oldalához rögzítjük, hiszen a nyomáscsökkentő jobbról jön.

Fontos részek még: rugalmas alsó rész, hogy a csutora ne legyen útban miközben nincs a szánkban. Vízkieresztő szelep, könnyű kifújáshoz (ne kelljen a végéig felfújnunk, főleg, ha nincs is elég levegőnk). Védősapka, a vízpermet bejutása ellen véd.

Amennyiben dupla palackkal merülsz nem lehet bal oldalra rögzítve.

Uszony

Megnöveli előrehaladásunk sebességét és hatékonyságát a víz alatt, mivel nagyobb felületet ad a víz eltolására.

Két fajtája: pántos, nyitott végű, búvárcsizmára vesszük; papucsos, az uszony vége papucsszerű, simán behelyezzük lábunkat (esetleg neoprén zokni), melegvízben lehet előnyös. A pántos ajánlott.

Fontos szempont a kényelem, ne legyen laza mert akkor úszás közben folyamatosan mozogni fog, esetleg leesik, de nem szoros, a merülés végére se legyen zavaró fájdalmas; illetve az úszófelület melynek nagysága és merevsége befolyásolja víz alatti maximum sebességünket és úszásunk hatékonyságát, viszont egy túl nagy és túl merev uszony is ellenünkre való mivel, általában, ha megfelelő a lábunkra az úszófelület mérete is jó lesz.

Egyéb jellemzők: alapanyag, ez befolyásolja az uszony teljesítményét (ezt az alakja és vízáteresztők is segíthetik) és súlyát; a súly változtatása segíthet a megfelelő testhelyzet (trim) elérésében. Rugalmas csat esetében pedig nem kell a pánt hosszúságát állítani felvétel előtt.

Búvármellény

Lebegést szabályozza egy az inflátorral (felfújóval) felfújható légzsák által. Az inflátorral, mely általában egy nagyobb átmérőjű cső végén található, egy gombja levegőt enged a légzsákba a palackból, míg egy másik egyszerűen nyitja a légzsákot a környezetre, ez leengedés, illetve meghibásodás esetén szájjal felfújásra alkalmas.

Gyorsleeresztő szelepeken távozhat a túlnyomás (megakadályozza a mellény felrobbanását), illetve miközben vízszintesen úszunk az inflátorból nem, vagy csak nehezen tudunk levegő kiengedni, mivel a levegő felfele szállna, de a cső nem felfele áll. Ekkor vagy forgolódni kezdünk teljesen elrontva testhelyzetünket, vagy a jól elhelyezett a mellény hátulján lévő gyorsleeresztővel (mely felfelé néz) engedjük ki a levegőt (óvatosan).

Fontos szerepe még az elemek rögzítése, kiemelten a palackot, illetve a súlyokat; de találhatóak rajta D-gyűrűk (ezekeezekből újakat is el lehet helyezni), és zsebek a kiegészítő felszerelések például a lámpák, síp (felszíni jelzéshez) rögzítésére is.

Jellemzői: emelőtérfogat, nagyobb tömegű ember számra nagyobb kiszorítás szükséges, azonban, ha nem lenne elég valószínűleg a mellény is kicsi; Kapcsok: egyszerűbb felvételt eredményeznek, de potenciális hibapontok is a hevederen (főleg, ha műanyagok).

Egyik fajtája a mellényszerű kialakítás, mely esetén lényegében, mint egy táska felvesszük, ez a felszínen szépen függőlegesen tart bennünket azonban a víz alatt ez már hátrány. Másik fajta neve wing (szárny), itt a légzsák teljesen a hátunk mögött helyezkedik el így vízszintesen tartva bennünket, és egy heveder rögzíti hozzánk nem egy helyen, jobban, mint a mellényszerűt, így mérete nagyban állítható és csak egy hibahely, mely fém található rajta (Technikai búvárkodásnál ezt használjuk).

Ne legyen túl szoros, akadályozhat a légzésben (mellényszerű esetén felfújás után főleg), de ha laza lötyöghet, ami elrontja a súlyozás egyensúlyát.

Nyomáscsökkentő

Hosszú csövű kellékei (pl. nyomásmérő, alternatív levegőforrás) rögzítésére kifejezetten figyeljünk, lógjanak mert áramvonalasságunkat rontják, beakadhatnak, illetve hozzáütődhetnek valamihez, roncsolva az élővilágot és önmagukat.

Szervizelni jó működés mellett is 1-2 évente érdemes (mivel lényegében ez a legfontosabb felszerelés, a palackon kívül). Továbbá ne használd, ha nehezen ad levegőt, vízpermet jön belőle vagy megsérült.

Első lépcső

Az első lépcső középnyomásúvá (környezeti + 7-10 bár) alakítja a palackból érkező magasnyomású gázt, a palackhoz menettel csatlakozik és tömítőgyűrű biztosítja a légmentes zárást.

A DIN rendszer ajánlott. Hideg (fagypontkörüli) merülésen az első lépcsőben a víz belefagyhat, szabadonfolyóvá válva, így ide ehhez tervezett fagyálló folyadékkal körülvett első lépcső szükséges.

Mosásuknál figyeljünk, (hogy zárókupakja legyen rajta és) ne használjunk erős vízsugarat; fontos, hogy ne kerüljön víz az első lépcsőbe, innen a palackba juthat, akár a levegő útját is elzárhatja.

Második lépcsők

A második lépcső környezeti nyomásúra csökkenti tovább, a gáz csak belégzés (vagy a pótadagoló lenyomása) estén jön. Kilélegzett levegőt pedig elvezeti.

Az alternatív levegőforrás megegyezik a második lépcsővel azonban hosszabb a tömlője, ezt ugyanis levegőelfogyás esetén társunknak adjuk. Itt is két lehetőség van, vagy a rövidebb tömlőt használjuk alapból és egy közepesen hosszút (mely általában élénk színű) adunk (vagy hagyjuk elvenni) társunknak, vagy jobb esetben egy igen hosszú tömlő van alapból szánkban melyet kinyújtunk társunknak egyik kezünkkel, míg másikkal a nyakunkba akasztott rövidtömlős légzőautomatát szánkba helyezzük. A hosszúság a második esetben szűk helyekre fontos, hiszen itt egymás mögött úszva férünk csak el, így barlangban csak ezt használjuk.

Fontos, hogy könnyen tudjuk lélegezni belőle, viszont a légzés könnyedségével nő a szabadonfolyás esélye is, ezért a második lépcső akár (merülés közben is) állítható lehet megakadályozva például áramlatban a (levegő) szabadonfolyást. A légterelő lemez hasonlóan a szabadonfolyást próbálja megelőzni, viszont használni akkor szoktuk mikor a légzőautomata nincs a szánkba (ez többön található).

A (használt) második lépcső csöve mindig jobbra néz, amennyiben hosszú csövű a kezünk alatt vezetjük el, a derékhevedernél rögzítjük (egyszerűen átdugjuk alatta, levegőelfogyás esetén ki kell tudni húzódnia könnyedén), amennyiben rövid a vállunk felett. Hosszútömlő esetén rögzítjük karabinerrel (amíg nem használjuk); rövid esetén általában nem, az ehhez tartozó alternatív légforrás, pedig a nyak-csípő háromszögön belül rögzítjük könnyebb elérés érdekében.

Mosásnál a belsejébe is kerüljön víz, azonban a pótadagoló gombot ne nyomjuk be, hiszen mivel nincs nyomásra csatlakoztatva a víz a csövön keresztülaz elsőlépcsőbe juthat.

Működése

Belégzéskor a nyomás csökken a légzőautomatában behúzva a rugalmas membránt (pótadagoló gomb benyomásával ugyanezt érjük le) az ehhez rögzített szelepkar így elfordul kinyitva a beömlőszelepet. Mikor abbahagyjuk a belégzést a nyomás pedig emelkedni kezd míg visszanyomja a rugalmas membránt (a körülöttünk lévő víz nyomása ellen), visszatéve a szelepkart a beömlőszelep és újból elzárva. Kilégzéskor pedig egy egyirányú szelepen keresztül távozik a levegő.

Nyomásmérő

A nyomásmérő mutatja a palackban lévő nyomást, hogy tudd mennyi levegőt használtál fel és mennyi maradt. Legtöbbször ez egy mechanikus műszer egy magasnyomású kivezetésből érkező cső végén; de akár (levegőintegrált) komputerünkön is láthatjuk ezt, egy magasnyomású kivezetésbe csavart jeladó érzékelő segítségével.

Balkarunk alatt vezet a csöve és itt is szokás rögzíteni a csípő közelében. Érdemes úgy elhelyezni, hogy kioldás nélkül is le tudd olvasni a nyomást. Használat előtt ellenőrizzük, hogy 0-át mutat-e, amennyiben nem, nem érdemes használni.

Egyéb kivezetések

Az inflátorcsövek sima kivezetések, leginkább a mellény és a szárazruhába engedhetünk velük levegőt.

Búvárszámítógép

Komputer

Merülés előtt ellenőrizni kell, hogy fel van-e töltve. A legtöbb automatikusan bekapcsol vízbemenetelkor, viszont érdemes ellenőrizni.

Mutatja:

1. Fő feladata mérni és mutatni a mélységet és a merülés időtartamát.

Egész merülés alatt és utána is ezeket az értékeket behelyettesítve a dekompressziós modelljébe folyamatosan számolja a nitrogén elméleti szintjét, ezért ismételt merüléseken mindig ugyanazzal a komputerrel merülj és ne használd közösen mással, és ne kapcsold ki köztük.

2. Merülés közben mindig az aktuális mélységhez mutatja a hátramaradt megálló nélküli határértéket.

3. Jelezhet rezgéssel, vagy hanggal, ha túl gyorsan emelkedsz.

4. Hőmérsékletet

5. Megállók mélységét és időtartamát

6. Korábbi merülések adatait

7. Merüléstervező üzemmódban meg tudod nézni az egyes mélységekhez tartozó megálló nélküli határértékedet (akár kívánt felszíni idő utánit is). Ez merüléstervezéskor hasznos.

8. Dátumot és időt

Előnye a táblázattal szemben, hogy:

· Folyamatosan az adott mélységhez tudja számolni a nitrogén elnyelődését, így több időt tudsz a víz alatt tölteni.

· Kiküszöbölhető az emberi tévedés, ha túlléped a tervezett értéketeket a komputer mindig újraszámolja az értékeket, illetve megőrzi a merülés pontos adatait.

· Egyszerűbb a használata, minden számítást elvégez helyettünk

A komputer dekompressziós biztonsági szintje állítható, akkor érdemes növelni, ha pl. hidegebb vízben merülsz vagy megerőltető munkát végeztél.

Ha egy komputer elromlott, ilyenkor rendszerint elsötétül a kijelző vagy értelmetlen dolgok jelennek meg rajta, de félrevezető adatokat ilyenkor sem szokott közölni; mindenképpen vidd el szervízbe, még ha úgy tűnik meg is javult. Ha ez merülés közben történik meg és van tartalék komputered (amit minden merülésen magadnál tartottál) használd azt, ha nincsen akkor terv szerint tartsátok meg a megállókat és fejezzétek be a merülést. Új komputerrel csak miután kioldódott az összes nitrogén, merülhetsz.

Tájoló

· A mágneses észak irányát jelző mutató, ha vízszintesen tartod a tájolót (és nincs a közeledben vasból vagy acélból készült tárgy) mindig észak fele fog mutatni.

Emellett mutathatja milyen irányba haladsz északi irányhoz képest fokban kifejezve. Ha felírod őket legközelebb is jól jöhetnek.

· Irányvonal mutatja merre haladsz (mindig előre mutat nem forog), keresztülfut a tájolón és akár az oldalán is.

· Forgógyűrű a tájoló tetején rajta két kis párhuzamos jel, melyeket az északot jelző mutató végéhez illesztjük, ilyenkor, ha eltérünk az egyenestől a mutató is kimegy a két jel közül. A gyűrű másik végén is lehet egy osztás, ez a visszatérő irány megtalálására szolgál.

Búvárlámpa

Vízhatlanok és képes elviselni a nyomást, kommunikációra is használható. Sötétben minimum egy, zárt helyen pedig két (3, ha képes akarsz lenni egyet lerögzíteni) pótlámpát kell magadnál tartanod.

Mérete és fényereje változékony, lámpáknál az akkumulátor lehet külön, könnyebb kezelést érdekében. Fénye lehet szórt vagy pontszerű. Fő lámpán érdemes goodman fogantyút használni, hogy használható maradjon a bal kezünk is; ha valamiért átvesszük a jobb kezünkben azt ne bújtassuk bele, hanem fogjuk simán.

Búvárpalack

Tárolja a  légzőgázt. Acél- vagy alumíniumötvözetből készülnek, a palackon kívül hozzátartozik a szelep is, melyek krómmal bevont vörösrézből készülnek és ezeken keresztül áramlik a levegő a palackból (és bele), és található rajta egy hasadótárcsa, mely túlnyomás esetén átszakad jóval a palack felrobbanása előtt. Az alumínium ellenállóbb korrózióval szemben nedves környezetben; az acél palack pedig kisebb fallal képes ugyanakkora nyomást tárolni, mivel erősebb az alumíniumnál. Belső térfogat szerint lehetnek 8, 10, 12 és 15 literesek. A DIN szelep ajánlott (adapterrel még kengyeles is csatlakoztatható hozzá).

Tartalékkaros szelepek, vagy J-szelep, nyomásmérők előtt használták, mikor 20-40 bár marad a palackban, egy rugó elzárja a levegő útját (csökken az ellene való légnyomás), melyet a tartalékkar lehúzásával tudunk felhasználni.

Hordható a háton, mely jó súlyelosztást és könnyű cipelést eredményez, azonban, ha kis helyeken szeretnénk átférni a sidemount (oldalnyerges) a jobb konfiguráció, itt a palack karabinerrel van az oldalunkhoz rögzítve, így szűk helyeken is átférünk a palack jobb mozgathatósága okán. Illetve sokpalackos merülés esetén is használnunk kell ilyen palackokat, hiszen nem fér el a hátunkon. Nagyon szűk helyen a palackot akár magad előtt is tolhatod.

A pónipalack egy kis méretű palack mely elég levegőt tartalmaz felemelkedésre, amennyiben valami történne fő levegőellátásunkkal.

Jelölések a palackon

A jelölések lehetnek felragasztott címkéken vagy a fém anyagába beütve, rendszerint a palack nyakán a szelep közelében.  A jelölések helyenként változóak.

· Felhasznált fém típusa

· Sorszám, a palack azonosítására

· Vízkiszorítás

· Súly üres állapotban

· Üzemi nyomás, legnagyobb megengedett nyomás, amire fel szabad tölteni a palackot

· Gyártó megnevezése

· Gyártás időpontja

· Tesztnyomás, hidrosztatikai próbán használt nyomásérték

· Nyomáspróba időpontja

· Utolsó szemrevételezéses vizsgálat dátuma (ez csak kis matricával)

Amennyiben a palackot több, mint 40% oxigént tartalmazó gázzal szeretnénk használni, annak oxigéntisztának kell lennie, erre azért van szükség, mert az oxigén rendkívül gyúlékony és robbanékony magas koncentrációban.

Emellett, ha nem levegőel merülünk, a palackra egy tapaszra felírjuk a tartalmazott gázokat (a nitrogén általában elhagyjuk, mivel implikált), a legnagyobb mélységet, ahova lemerülhetünk vele, illetve nevünket. Fontos, hogy helyes keveréket használjunk.

Kezelése

Ne hagyjuk állva, ha eldől megsérülhet és kárt okozhat, ezért mindig legyen stabilan elfektetve; a rászerelt mellény felülre kerüljön (egyébként összenyomódna). Szállításkor legyenek jól lerögzítve, ne tudjanak elgurulni, elcsúszni; ez igaz búvárhajókon is, ahol rendszerint van biztonsági kötél erre.

2-5 évente országtól függően nyomáspróbára (hidrosztatikai próba – folyadékkiszorítási teszt) kell vinni. Ezenkívül évente szemrevételezés útján is ellenőrizni kell; szétszerelés után meg kell vizsgálni van-e korrózió (rozsdásodás) vagy más szennyeződés, illetve sérülés a belsejében.

Amennyiben a szelep engedi finoman nyissuk, zárjuk. Ne engedjük ki az összes nyomást a palackból, hiszen ez kint tartja a nedvességet, ami rozsdásodást (és elzáródást) okozhat, mindig maradjon benne 20-40 bár nyomás. Hasonlóan, ha túl gyorsan ürítjük a palackot kicsapódhat a levegőben lévő pára (próbálják minél szárazabb gázzal tölteni, de így is megtörténhet), mely nem ürül ki teljesen. Amennyiben biztos helyen tároljuk, állva tegyük, mert ekkor a nedvesség az alján gyűlik össze, ahol a legnagyobb az anyagvastagság. Ne engedjük túlmelegedni ekkor a hasadótárcsa eldurranhat, extrém esetben (tűzben) a fémötvözet is sérülhet.

Megtölteni csak erre alkalmas kompresszort lehet használni; a levegő szűrése azért fontos, mert egyes szennyezőanyagok a felszínen ártalmatlanok, nyomás alatt azonban mérgezővé válnak.

Súlyrendszer

Ólomsúlyok (ólom sűrűsége nagy így kis helyen elférnek), lebegőképesség negálásához, vészhelyzet esetén pedig eldobható annyi, hogy üres mellénnyel is pozitív lebegőképességűvé váljunk; az is veszélyes viszont, ha túl sok súly eldobása után a helyzetnek nem megfelelően túl gyorsan emelkedünk fel, így víz alatt csak akkor dobjuk el, ha másképp nem érnénk a felszínre.

Rögzíthetőek: mellénybe (mellényre), ólomövre; Az egyensúly kialakításához kiegészítősúlyok különféle csatokkal rögzíthetőek pl. a boka vagy a palack nyaka köré (általában nem eldobhatóak és csak a teljes súly töredékét teszik ki); legyen kényelmes, de a súlyok ne tudjanak helyükről elmozdulni (erre használhatóak rögzítők melyek megakadályozzák a hevederen való elcsúszkálás lehetőségét).

Ruha

A ruhát hővédelem miatt, és kisebb sérülések horzsolások ellen viseljük. Viszont a ruha sem véd meg minden sérüléstől, legyünk tehát figyelmesek a környezetre. Emellett lehet rajta zseb is tárolásra.

Nedvesruha

Víz hőmérséklet ()	Nedvesruha vastagság	Típus
24+	1-3mm	Shorty, rövidujjú
18-24	3-5mm	Teljes ruha
10-18	5-7mm	Teljes ruha + csuklya + kesztyű + csizma
2-10	7-9mm	Teljes ruha + csuklya + kesztyű + csizma

A nedvesruha szigetel és védelmet is nyújt. A víz cserélődését csökkenti, az csak a végtagjaink és nyakunknál lévő réseken tud befolyni. Ezt testünk felmelegíti, a (légbuborékos) neoprén pedig csökkenti a hőveszteséget a külső vízbe.

Emiatt fontos a jól illeszkedő ruha, hiszen egyébként ugyanúgy szabadon folyna a víz, vagy elszorítaná a vérkeringést.

Lehet rajta zseb, térvédő; a cipzár lehet elöl vagy hátul.

Amennyiben shortynk és pl. egy 5mm ruhánk van a shortyt a ruhára felvéve megnövelhetjük a hővédelmet.

Szárazruha

A szárazruha, meggátolja a vízzel való érintkezést vízhatlan cipzárak és passzék alkalmazásával, jobb hővédelmet nyújt, hiszen a levegő jobb hőszigetelő, nagyon hidegben más gázt pl. argont is használhatunk, illetve ruhafűtés is szükséges lehet hosszú merülés során. Azonban érzékenyebb a környezeti hatásokra, hamarabb tönkremegy és drágább. 18C-10C alatt használt.

Legtöbbször nedvescsuklya és kesztyű tartozik hozzá, de létezik ezekből is száraz változat hideg vízhez.

A szárazruha általában vékony anyagú, a szigeteléshez nem járul hozzá, így aláöltözetet veszünk fel, melyet a hőmérséklet alapján kell megválasztani.

Mivel ez is légtér egyenlíteni kell. Technikai merülések szárazruhában történnek mivel, ha meghibásodik a mellény a szárazruha is használható lebegőképesség szabályozására.

Itt is fontos a jó illeszkedés, és az eresztőnyílásoknak jó elhelyezkedése.  Használható hozzá lábravaló, ami megakadályozza a levegő odafolyását, és egy lábegyenes emelkedést mely, ha mégis megtörténne húzzuk be a lábunkat gombócba.

Védőruha

Ezek kifejezetten a védelemre vannak tervezve, így meleg vízben használják csak. Általában nyúlékony anyagú, hogy szorosan a testre tapadjon, ezáltal ne növelje a közegellenállást.

Kevésbe meleg vízben rövid nedvesruha alá lehet felvenni, hogy megvédje a kilógó végtagokat.

Csuklya

A fejen sok hőt vesztünk ezért hosszú merüléseken, vagy 21C alatt érdemes használni. Nagyon fontos, hogy ne szorítsa a nyaki ereket.

Kesztyű

18C alatt az ujjal elgémberednek, ügyetlenné válnak, kesztyű nélkül. Létezik ötujjas, háromujjas neoprém kesztyű és szárazkesztyű (szárazruhán), illetve melegvízbe védőkesztyű, ami alig akadályoz a tapintásban.

Néhol tilos a kesztyű használata a korallok védelmében.

Lábbeli

Neoprén csizma a lábfejet védi; pántos uszony esetén mindig viseljük. Emellett vannak neoprén zoknik is. Szárazruháknál vagy egy zokniszerű végződés van, amire rávehető a csizma, vagy a csizma rá van dolgozva.

Vágószerszám

A vágóeszközt használhatod kötélvágásra, fűrészelésre, de feszítésre és ütésre is alkalmas. Létfontosságú, ha például nagyon belegabalyodsz valamibe, de merülőhely horgászzsinórtól való megtisztítására is használható.

A vágószerszámot tokjában, inflátorcsőre, csípőhevederre lehet felszerelni, sőt pántokkal akár láb belső oldalára vagy csuklóra is. Sokan két vágóeszközt, egy kést és egy védőházaspengét hordanak magukkal. Olyan helyre kell rögzíteni, hogy akármely kézzel elérhető legyen.

Búvárkés

Rozsdamentes acél vagy titániumból készül, egyik éle sima és vágásra való, a másik pedig fogazott, fűrészeléshez.

Búvárszerszám

Olyan, mint egy kés, viszont hegye helyén egy feszítésre alkalma rész található.

Búvárolló

Horgászzsinór, háló, műanyagdamil elvágására legpraktikusabb eszköz.

Védőházas penge

Kimondottan horgászzsinór vagy háló elvágására szolgál. Gyorsan és biztonságosan lehet vele vágni, azonban vastag kötél esetén nem használható.

Felszíni jelzőberendezések

Rendszerint egy hangjelző és egy látható jelzőfelszerelésnek kell legyen nálad. A síppal jelzed, hogy figyeljenek a bójád alapján pedig tudják, hogy pontosan hova kell menniük.

· Késleltetett felszíni jelzőbója színes (általában narancssárga) műanyag vagy szövetből készült csövek. Távozni tud belőle a túlnyomás, egy szelepen vagy a nyitott alján. Tartozik hozzájuk egy orsó, amit fogsz miután fellőtted; illetve segít a megállók egyszintű megtartásában, és a fent lévőknek (hajóforgalom) jelzi a felemelkedésünk helyét. Merülés közben összetekerve tudod tartani őket a zsebedben.

· Síp – Általában a mellény inflátorcsövére érdemes rögzíteni

· Napos időben tükörrel is jelezhetsz, ami kis méretének köszönhetően könnyen elférnek a zsebedben (távolról (pl. repülőről) is látható).

· Sötétben zseben, karon vagy csuklón hordható jelző- és villanófények a legjobbak.

· Sűrített levegős kürt – Sokkal hangosabbak, palack levegőjét használja, és általában az inflátorcsőre kell rögzíteni. (Érdemes sípot is vinni, ha kiürülne a palack)

· Felszíni jelzőbóják olyan, mint a késleltetett, viszont nem tud távozni belőle a túlnyomás, illetve nem tartozik hozzá orsó, így csak a felszínen lehet felfújni.

· Akár az uszonyodat is feltarthatod.

Felszíni bóják

Vagy végig húzod magad után, vagy lerögzíted valahol, mindkét esetben szükség van vízben használható ötélre, így pedig orsóra vagy kézi zsinórtárolóra is.

· Beléjük tudsz kapaszkodni

· Meg lehet velük jelölni a merülőhelyet

· Lehet rájuk rögzíteni különböző dolgokat

· Nagyobb méretűek fenntarthatnak a felszínen; segíteni lehet velük másokon

· Búvárzászlót lehet rá tenni

Sose rögzítsd a bója kötelét a felszerelésedhez, hogy el tud engedni, ha beleakad valamibe vagy megrántja egy hajó.

Búvárzászlók

Jelzi a hajóforgalomnak a helyedet (sok helyen kötelező), elhelyezheted a hajón vagy a bóján is. Elég nagynak, és magasan kell legyen, hogy 100 méterről is látható maradjon; illetve egy merevítődrót, hogy szélcsendben is látszódjon.

A hagyományos búvárzászló jelzi, hogy búvárok vannak a vízben, ezért nem szabad megközelíteni a helyet. Ha nincs más előírva, az általános szabály, hogy legfeljebb 15 méterre távolodhatsz el tőle, a hajóknak pedig minimum 30-60 méter távolságot kell tartaniuk. Nem minden hajó ismeri/tartja be ezeket a szabályokat, ezért, ha zajt hallasz inkább maradj lent, míg le nem megy a hajó.

Az alfa kódlobogó jelzi, hogy búvárok vannak a vízben, ezért a hajó manőverképtelen

Búvárrobogó

Elsősegélyláda

Tárolók

Búvártáska

Felszerelés tárolására való, cipzárjuk bírja a sós vizet, és sokkal nehezebben rohadnak el

Hálós búvárzsák

Vízálló szintetikus anyagból készülnek, beleteheted, amit egyébként kényelmet lenne cipelni, pl szemét, kisebb kiegészítők, felszínen akár a teljes felszerelésed.

A zsák teteje készülhet tartósabb anyagból. Szájukat egy zsinórral lehet összehúzni vagy drótos, műanyagvázas zsákok esetén egy kézzel is tudod nyitni, zárni. Nagy méretűeken fogantyúk és pántok is találhatóak. Nem érdemes benne nagy tömeget szállítani a víz alatt.

Írótáblák, víz alatti jegyzetfüzetek

Az írótábla egy merev műanyaglap, melyhez zsinórral hozzá van rögzítve egy ceruza (merülés után radírozható). A víz alatti jegyzetfüzetben viszont vízhatlan lapok vannak (nem radírozható, ki szokás tépni őket), ezért időnként újat kell venni, viszont nagyobb felület áll rendelkezésre és megmaradnak a lapok.

Merülési napló

Visszanézhetsz benne korábbi merülések adatait a merüléstervezéshez. Emellett megoszthatod, segítve mások tájékozódását, illetve igazolja a tapasztalatodat. Vannak komputerek, amelyekből le lehet tölteni a merülés adatait, ezek automatikusan megjelennek az elektronikus naplóban.

Érdemes rögzíteni a merülés dátumát, helyszínét, profiláját vagy legalábbis a mélységet és időtartamot, illetve viszonyokat, különlegességeket.

Dekompressziós táblázatok

Lenézhető róla a megálló nélküli határérték. Emelkedéskor, úgy kell venni, mintha az egész részt a legmélyebb ponton töltenéd, többszintű merülés tervezésekor pedig oda kell figyelni, hogy a tervezett idő előtt már elérjük a mélységet.

Meg tudod állapítani, hogy egy adott mélységen adott idő után milyen nyomáscsoportba kerülsz, ezután, hogy a felszínen eltöltött idő után melyik csoportba kerülsz át, és hogy melyik nyomáscsoport melyik mélységen mennyivel csökkenti az ott eltölthető idődet. Amennyiben többszintes merülést tervezel a felszíni időt nullának kell venni.

Ha hideg vízben merültél vagy megerőltető tevékenységet végeztél számolj úgy, mintha 4 méterrel mélyebbre merültél volna.

Hajó

Sok merülőhely csak hajóval megközelíthető, vagy kényelmesebb megoldás. Nem kell sokat cipelni a felszerelést vagy úszni a felszínen.

Lehet kajak, csónak, de nagyobb hajó is.

· Orr – a hajó eleje.

· Far – a hajó hátulja.

· Szél alatti oldal – a széltől védett oldal.

· Szél felőli oldal

· Híd (kormányosfülke) – ahonnan irányítják hajót. Sokszor magasabban van, a könnyebb kilátásért.

· Hajóvécé

· Konyha

· Búvárdeck – lapos rész a farban nem sokkal a víz felett. Általában itt történik a vízbemenetel.

· Farkötél – hajó farához rögzített, felszíni lebegő kötél (erősebb áramlatban, hosszabb).

· Kikötő- vagy horgonykötél – a hajó rögzítésére (a hajó orrában található).

· Felszíni vezetőkötél – a hajó farától az orráig tartó kötél. Áramlatban ezen tudod elhúzni magad a horgonykötélig, amibe kapaszkodva elértek az aljzathoz.

· Hajócsavarok – Tarts tisztes távolságot tőlük, mert ha elindulnak megnyomorulhatsz vagy meg is halhatsz.

Készségek

Előkészülés

Végezz rendszeres testmozgást, legyél egészséges és edzett. Szív és érrendszer állapota fontos, mivel pl. napon felszerelés cipelése vagy erőltetett úszás megerőltető lehet.

Hidratáció: merülés előtt a sok víz hígítja a vért, közvetlen a merülés előtt azonban csak normális mennyiségű víz fogyasztása javasolt, mert azt ki is kell engedni. Ne fogyassz alkoholt, gyümölcslevet is csak ha nem túl savas.

Étkezz kiegyensúlyozottan, és pihenj eleget, különösen merülés előtt. És ne rögtön merülés előtt együnk hiszen a nyomás visszaküldheti az ételt vagy az általa képzett gázokat. Fontos a búvárkodáshoz a jó testi és mentális állapot, mert csak így tudod hatékonyan elkerülni illetve megoldani az esetleges problémákat.

Sose igyál alkoholt és ne dohányozz merülés előtt. Nyomással nő az alkohol befolyása, emellett növelheti a dekompressziós betegség kialakulásnak esélyét, illetve gyorsabban kihűlsz. Bizonyos gyógyszereket sem érdemes szedni merüléskor, így, ha nem vagy biztos inkább ne merülj. Terhesen se merülj.

Érdemes időnként újra gyakorolni a már megtanult készségeket, mivel idővel gyorsan csökkén a jártasságod. Ha fél évig már nem merültél ajánlatos felfrissíteni a tudásodat.

Jó szokás fontos: hirtelen helyzetekben, ez ugrik be

A nitrogén monoxid jelzőmolekula, amely az ereket tágulására utasítja. Nitrogén-monoxid szintetázok, simaizom közvetítők, három fajtája a gerjeszthető, ingerelhető és idegi. Az egyik magas intenzitású kardió (szív- és érrendszer) edzés jön, például 30 perc 180-as pulzus feletti munka az endothel sejteken (egyrétegű laphám az ér fala) bélést hoz létre, ami mivel hidrofób, nem engedvén, hogy bennük legyenek, megvédhet, hogy buborékok jöjjenek létre az endothel sejtekben; melyek pedig elméletileg összefügg a dekompressziós betegséggel, így csökkentheti ennek esélyét. Azonban ez fordítva is igaz, edzés hiányában megnő az esélye.

Köss búvárbiztosítást.

Helyzetfelismerés

Mindig fel kell mérni az adott körülményeket egy merülőhelyen (ezt mindig sietség nélkül alaposan tedd), ezek:

· Az időjárás

· Az évszak

· A vízmozgás

· A víz kinézete

· Az időjárás-jelentés és más búvárok beszámolói

· Korábbi környékbeli merülések

A helyzetfelmérés alapján el kell döntened merülsz-e. Ha komolyan aggódsz a merülés egy részlete miatt, gyűjts róla információt és próbáld meg megoldani. Ha nem sikerül, akkor inkább ne merülj.

Ismeretlen környezetben érdemes először olyannal merülni, aki már ismeri a környéket, vagy vezetett merülésre menni.

Saját határaid tisztelete

Tiszteld a saját határaidat; képzés tapasztalat és felszerelés nélkül ne merülj ismeretlen környezet és körülmények közt, és ne használj ismeretlen felszerelést. Mindig a legjobb tudásod szerint merülj.

Ha egy merülési terv túlmutat a határaidon, akkor szállj ki.

Vannak merülések, melyek nem tűnnek túl kockázatosnak, ezen veszélyforrások felismeréséhez is képzés szükséges, mely nélkül már csak túl későn veszi észre a búvár, amikor már nem tud tenni ellene.

Hamis biztonságérzet alakulhat ki; egy ideig nem történik baleset, viszont amikor mégis azt nem fogod tudni megoldani.

A harmadik probléma a határok átlépésekor, hogy legtöbben nem nyugodtak közben, mivel nincsennek biztonságban, viszont emiatt megfeledkezhetnek dolgokról melyeket egyébként könnyen meg tudnának oldani.

A határaid kis lépésekben tudod tágítani, képzéseken biztonságos közegben felügyelet mellett lehet új dolgokat tanulni, de minden merülésen nálad tapasztaltabb búvároktól is.

Merülés tervezés

Társaiddal együtt tervezett terv (figyelembe véve a helyzetet), tartalmazza a merülés célját, használandó technikákat, és vészhelyzetben való teendőt.

1. Merülőtárs haladási sorrend,

2. Teendő elszakadás esetén

3. Bemeneteli és kijöveteli hely, és technikák

4. Haladási útvonal, megállók

5. Maximális merülési idő és mélység

6. Vízalatti jelzések, kommunikációs formák (első közös merülésen legyél igen alapos)

7. Gáztervezés

8. Teendő vészhelyzetben

9. Merülés célja, lehet nagyvonalú pl. szétnézni, vagy egészen pontos pl. polipot keresni.

10. Visszahívó jelzés

Merülőtárs

Legtöbbször párokban merülünk (ha többen vagyunk ezen párok a csoporton belül vannak), azonban a legoptimálisabb szám a 3, hiszen, ha valakivel történik valami egy ember csak nehezen tud segíthet rajta, de két ember már jóval könnyebben. 4 ember esetén ez már nem olyan számottevő, és bár itt is tovább nő a gáztartalék, itt már túl sokan kezdünk lenni, nő az esélye valaki/valami hibájának, barlangok helyhiányában pedig zavaró.

Fontos ismerni a másik felszerelését.

Merülőtársaknak végig egymás közvetlen közelében kell maradniuk, a látótávolságtól és áramlattól függően, de maximum pár méterre, hogy mindig 2mp alatt el tudd érni a társad. Ez gyakori ellenőrzéssel oldható meg, sötétben a lámpa fényéből tudod, hogy még melletted/mögötted van, rossz látótávolságban pedig összekapaszkodással akadályozható meg az elszakadás.

Elszakadás esetén, általában max egy perc keresés után felszínre emelkedünk, azonban ez nem mindig célszerű, ezért a tervezés során a teendőt megbeszéljük.

Gáztervezés

Nyílt vízen

Merüléseken, ahol akármikor a felszínre tudunk jönni, 50 bárt szokás tartaléknak hagyni, illetve mélységtől függően pl. 20b az emelkedéshez és a biztonsági megállóhoz. Emelkedés tervezett ideje, átlagos mélység emelkedés közben és a két ember együttes vészhelyzeti levegőfogyasztásából (kb. 30l/ember) megkaphatjuk mennyi levegő kell az emelkedéshez.

Így a kezdő nyomásból ezt levonjuk, megkapjuk a felhasználható gázmennyiséget, ezt megfelezve, megkapjuk mennyi nyomást használhatunk fel odaúton, ezt eredeti nyomásunkból kivonva pedig megkapjuk, mikor fogyott el ez a mennyiségű gáz (200 bár eseten a fordulónyomás tehát 135b ). Ez csak akkor működik, ha nincs áramlat és ugyanazon az úton jövünk vissza.

Általában bőven marad elég levegő visszajövetelhez, azonban, ha már hamarabb eléred az emelkedéskor kívánt nyomást idő előtt fel kell jönnöd.

Zárt helyen

Ha nem tudunk akármikor a felszínre jönni (tényleges vagy képletes határok miatt) úgy tervezzük, hogy ha a legtávolabbi ponton valaki levegője elfogyott (illetve mindkét búvárrobogó tönkrement) úgy is ki tudjunk élve jutni.

Ha gyengéden mélyül, az egyszerű harmadszabályt lehet használni: ha elfogy a levegő harmada vissza kell fordulni.

Különösen kell figyelni, ha az áramlat befele visz.

Különböző méretű palackokkal

Fogyasztás	Induló gázmennyiség	Fordulás	Kijöveteli nyomás
10l	200b*15l=3000l	2000l	-1000l
20l	200b*30l=6000l	4000l

Általában fogyasztástól függetlenül mindig egyforma méretű palackkal merülünk. Ugyanis különböző méret esetén, ha nem fordítunk külön figyelmet a fordulónyomás számítására akkor a nagyobb palackot csak a kisebb fogyasztó kaphatja, ha baleset esetén nem kívánunk meghalni.

Azonban alapvetően jobb a nagyobb palackot a nagyobb fogyasztónak adni. Ekkor a nagyobb fogyasztó, úgy számolja a bemenethez felhasználható gázmennyiséget, mintha a kisebb palackkal merülne. Hátránya, hogy a víz alatt fáradtan újraszámolni nehézkes lehet.

Fogyasztás	Induló gázmennyiség	Fordulás	Kijöveteli nyomás
10l	200b*30l=6000l	5500l
20l	200b*15l=3000l	2000l	500l

Fogyasztás	Induló gázmennyiség	Fordulás	Kijöveteli nyomás
10l	200b*15l=3000l	2500l	1000l
20l	200b*30l=6000l	5000l

Visszahívó jelzés

Ha valami probléma lép fel, így jeleznek (pl. létra folyamatos ütögetése), hogy ki kell jönni (ilyenkor se lőj ki a felszínre, de) emelkedj fel és várd mi történik.

Dekompressziós modell

Jelenleg nincs olyan módszer mely a víz alatt képes mérni, hogy valójában mennyi nitrogén van oldva a szervezetedben, azonban kísérleti merülések alapján dekompressziós modelleket állítottak fel, amelyekkel meg lehet becsülni, elméletileg mennyi oldott nitrogén van a szervezetedben. Azonban a másodlagos tényezőket, egyéni jellemzőket nem veszik figyelembe. Ezért ilyenkor érdemes jóval a határértékekén belül maradni, viszont mindig van esélye a dekobetegség kialakulásának.

Megálló nélküli határérték

Mélység (méter)	Megálló nélküli határérték (perc)
10	219
12	147
14	98
16	72
18	56
20	45
22	37
25	29
30	20
35	14
40	9
42	8

Megálló nélküli határérték az az időtartam, amit egy mélységben eltölthetsz anélkül, hogy emelkedés közben meg kellene állnod. A megállók során a szervezetednek van ideje leadni a nitrogént, visszacsökkentve a dekompressziós betegség esélyét.

Ahogy elkezd beoldódni a nitrogén a szervezetbe ezek az értékek csökkennek. Viszont, ha gyorsabban emelkedünk a megengedettnél, mivel az növeli a dekóbetegség esélyét.

A felszínen elkezd kioldódni a nitrogén a szervezetedből, viszont ez ugyanúgy nem rögtön történik, így, ha nem maradsz elég időt a felszínen a következő merülésen meg lesz maradék nitrogén oldva a szervezetedben, azaz rövidebbek leszenek a megálló nélküli határértékek.

Általában érdemes viszonylag gyorsan elérni a legnagyobb mélységet, és fokozatosan haladni a sekély víz felé, ha a merülés profilja hullámszerű, megnőhet a dekompressziós betegség esélye.

1. Ne merülj mélyebbre vagy hosszabb ideig, mint tervezted.

2. Maradj a jóval a határértékeken belül.

3. Komputeres merülésen, mindig a legszigorúbbat kell követni.

Tengerszint felett

Repülés közeben és magaslati merülések (300m+) a ritkább levegő miatt a kioldódó nitrogén hamrabb buborékká alakul, olyan, mintha mélyebbre merültél volna, így ilyenkor úgy kell tervezned mintha mélyebben merülnél, mint valójában (ahányszorosa tengerszinti nyomás a magaslatinak, annyival kell megszorozni a mélység nyomását). Azonban figyelembe kell venni, hogy merülés nélkül is oldva van 1 bárnyi nitrogén a szervezetedben, így minden más ezen felül oldódik be.

Egy merülés után 12 órát, ismételt merülés után 18 órát, dekompressziós merülés után ezt meghaladó felszíni idő javasolt. (600-2400m tengerszint feletti kabinnyomás esetén)

Megállók

Ha túlléped a megálló nélküli határértéket, megállót kell tartanod a víz alatt, időt adva, hogy a nitrogén biztonságosan távozni tudjon.

Amennyiben lehetséges eközben ugyanúgy nézelődhetsz, viszont 1 méternél ne nagyon legyen nagyobb az elmozdulásod függőlegesen. Viszonyítási pont nélkül a komputer mélységmérőjét kell figyelni.

Ha nincs elég levegőd megtartani maradj minél tovább, de hagyj elég levegőt a biztonságos emelkedéshez.

Ha nem tudtál az előírt ideig lent maradni a dekompressziós megállón, akkor a felszínre emelkedés után lélegezz tiszta oxigént, pihenj és figyeld, hogy megjelennek-e a tünetek. Legalább 24 órán keresztül ne merülj.

Biztonsági megálló

Elővigyázatosságból minden merülés végén 3-6 méteren 3-5 percig tarts biztonsági megállót (általában 5 méteren 3 perc).

Amennyiben vészhelyzet van pl. elfogyott valaki levegője a biztonsági megállót ki lehet hagyni.

Merülőhely elérése

Mérjétek fel a környezetet hol lehet bemenni. Ellenőrizd, hogy szabad a hely. Pozitív bemenetelkor első lépésként fújd fel a mellényt (kb. félig), a maszkot és a nyomáscsökkentőt (ugyanazzal) a kezeddel tarts a fejeden.

Negatív bemenetelt akkor használjuk, ha pl. nagy áramlat van és gyorsan le kell süllyedni. Ilyenkor nem fújjuk fel a mellényt.

Óriás lépés - akkor érdemes használni, ha a bemeneteli hely egy-két méterrel emelkedik a vízfelszín fölé. Figyelj, hogy az uszonyod ne legyen a vízben. Nézz előre a távolba és ne ugorja, hanem lépj a vízbe.

Hátra bukfenc – akkor praktikus, ha nem túl magasról kell vízbe menni. Az állad nyomd le a mellkasod felé (vagy legalábbis ne nézz felfele), majd dőlj hátra.

Felszerelés nélkül jövünk ki/be, ha nincs elég hely felvenni a palackot, vagy túl nagy a magasság az óriáslépéshez, lehet, hogy csak kötélen tudod leengedni/felhúzni a búvárkészüléket, majd magadat. A mellényt ilyenkor fel kell fújni.

Kijövetelkor a felszerelés kiadása vagy kikötése után, ha nincs létra uszonycsapás után hirtelen megfordulsz, hogy fel tudj ülni, de kintről is segíthetnek. Majd kihúzzuk a felszerelést.

Bemenetelkor a felszerelés vízbe engedése után, bemegyünk, és felvesszük a felszerelést.

Ezek után add le az „OK” jelzést és hagyd el a belépés helyét, (válts légzőcsőre).

Partról besétálás

Az aljzat összetétele dönti el legtöbbször meddig gyalogolunk mielőtt úszni kezdenénk, ugyanis ezzel felkavarjuk azt, rontva a látótávot, emellett megrongálhatjuk közben a sérülékeny vízi. Mindenképp érdemes csizmát venni, és ha előfordulnak tüskésráják a környéken javasolt csúsztatni a lábad, mivel így nehezebben lépsz rájuk, illetve felriasztod őket mielőtt a közelükbe érnél.

Ha uszonnyal a lábadon mész a vízbe, hátrafelé haladj és a vállad felett nézd merre haladsz. Ha kijövetelkor is a palackból fogsz lélegezni, figyelembe kell venni a levegőfogyasztásba.

Vízbemenetel enyhe törőhullámzásban

(legfeljebb mellig érő hullámok esetén)

Figyeld a hullámokat, hogy hol buknak át, és milyen ütemben érkeznek. Általában jön egy-egy csendesebb szakasz, ilyenkor célszerű elindulni.

Az uszony még ne legyen a lábadon. A mellényed legyen felfújva és tartsd a szádban a nyomáscsökkentőt. Maradj a társaiddal.

Ha közeledik egy hullám fordulj oldalra, hogy jobban meg tudd tartani az egyensúlyod. Amikor rádzúdul a víz, dőlj bele egy kicsit, és kézzel tartsd helyén a maszkod és a nyomáscsökkentőd. Ha mégis uszonyban mész be hátrafele haladj és a vállad felett nézz előre.

A felszíni jelzőbóját, ha viszel magaddal, a part fele tartsd, hogy ne csapódjon neked a hullámzásban.

Ha már csípőig, mellkasig ér a víz vedd fel az uszonyod és úszva haladj tovább.

Miután kiértél a hullámtörésből visszaválthatsz a légzőcsövedre, ha még úszni kell a felszínen.

Kijövetelkor is a nyomáscsökkentőt használd, úgyhogy erre külön a tartalékon felül kell hagyni levegőt. Még a törészónán kívül emelkedj a felszínre. Társaiddal együtt figyeljétek a hullámzást; majd egy nyugodtabb időszakban szorosan egymás mellett gyorsan ússzatok át rajta. A bóját magad előtt told.

Tartsd szemmel a hullámokat míg leveszed az uszonyod, vagy haladj végig hátrafele bennük.

Mikor jön egy hullám csináld ugyanazt, mint befele.

Ha elesel, és nem tudsz felkelni, mássz ki négykézláb és szólj a társadnak, hogy segítsen fel. Ez akkor is megoldás lehet, ha nagyon elfáradtál.

Létra használata

Ha létrán kell másznod

· Ne ússz be a mászók alá, mivel beeshetnek vagy kicsúszhat a palackjuk.

· Add előre, ha van kiegészítő felszerelésed (pl. kamera), majd az uszonyaid, vagy pántjukat a csuklódra húzva, ha visszaesel áramlatba előnyös lehet.

· Testi adottságtól függően akár a súlyokat vagy a teljes felszerelésed nélkül is mászhatsz (befele menet, ilyenkor a vízben veszed fel)

· Nyomáscsökkentő és a maszk legyen rajtad (ha van üres kezed oda is foghatod)

Kifele jövet, míg vársz fújd fel a mellényed, használd a légzőcsövet vagy (főleg nagy hullámzás esetén) a nyomáscsökkentőt; áramlatban rendszerint bedobnak egy kötelet, amibe kapaszkodni kell.

Felszíni úszás

Ha bement vagy kimenetkor, nem megyünk rögtön víz alá, levegő megtakarítás miatt, például a hullámok törésén kívülre érjünk; ilyenkor vihetsz magaddal felszíni bóját és az arról leengedett kötél mentén tudsz süllyedni és emelkedni. De a merülőhely megkeresése is egyszerűbb lehet a felszínen.

Úszás

Mivel a lábunk futásra van tervezve, és mivel a víz sűrűbb, nehezebb benne a mozgás. Mindenkinek van egy legoptimálisabb sebesége, ahol a legkisebb energiabefektetéssel a legnagyobb távot tudja megtenni, hasonlóan a sétáláshoz, ez egy lassabb tempót jelent ugyanis, alapvetően 2-szeres sebességhez, 4-szeres erő szükséges.

Nyugodt, folyamatos mozgással haladhatunk leghatékonyabb, kerülve a hirtelen csapkodó mozdulatokat.

Fontos még az áramvonalasság, mely csökkenti a közegellenállás, azaz, mennyi vizet kell eltolnod magad előtt; minél kisebb felülettel mész szembe a vízzel, és minimalizálod a turbulenciát, melyet bizonyos technikával akár előnyünkre is lehet használni, annál kevesebb energiát kell használnod.

A láb mozgatásával ússzunk, kezeinket tartsuk közel a testünkhöz (minimalizálva a közegellenállást)

Uszonnyal szárazföldön sétálni nehéz (hátrafele is), így általában nem érdemes.

Úszás technikák

Felszíni úszás

Felszínen való úszáskor érdemes arcon hagyni a maszkot, illetve szájban a légzőcsövet vagy a reduktort, főleg hullámzáskor.

Két módon lehetséges, arccal lefelé, hiszen így látod mi van alattad; vagy nagyobb távok esetén háton, ez kevésbe fárasztó, azonban nem látod merre haladsz. A merülőtársi rendszer a felszínen is fontos, érdemes tehát egymás mellett úszni, megelőzve az elszakadást egymástól.

Sose ússz közvetlen a felszín alatt mivel úgy nem látszódsz. Kifejezetten ajánlott a felszíni jelzőbója használata, hogy a hajósok ne üssenek el (mér tőlük elzárt területen is, ha sokszor bemennek).

Ollózás

Csípőből lábunkat fel-le mozgatjuk, térdünket ne nagyon hajlítsuk. Hosszú és lassú mozdulatokkal ússz. Előnye, hogy folyamatos; hátránya, hogy a fel-le mozgatás miatt felkavarja az aljzatot (így zárt vagy áramlatmentes helyen ne használjuk).

Béka

Elvárások

Kezdő: 10 perc lebegés; 200m folyamatos úszás; 300m folyamatos úszás maszk, légzőcső és uszony használatával.

Kommunikáció

Kommunikáció nagyon fontos lehet, problémák megoldásához.

Amennyiben bonyolultabb információt akarunk közölni, pl. merülés vezetés, feljegyzetelni hol találhatóak a dolgok, levegőhasználás, akkor leírhatjuk.

Komplikált merüléseken, használható vezetékes vagy vezeték nélküli kommunikáció is.

Kézjelek

Általános

Használat előtt hívd fel magadra a figyelmet, ezt lehet hanghatással (palack megkocogtatása).

Fontos, hogy mindkét fél ismerje, merülés előtt összebeszélni, mire használja.

Sokszor az OK?-ra automatikusan visszamutatják, ezért pl. lehet utána mutatni egy számot, a másiknak pedig vissza kell mutatni a 2-vel nagyobb számot.

Miután mutatjuk, hogy valami baj van, mutassunk annak helyére (pl.: fülre, ha nem tudjuk egyenlíteni).

Ha először társunkra mutatunk ő fog vezetni, ha magunkra azt jelezzük ő kövessen.

Az üledék lehullását barlangban hasonlóan a buborékhoz mutatjuk, viszont lefele, imitálva annak leszállását.

Dekó után (biztonsági megállónál általában nem mutatjuk) az alsó kézzel mutatjuk hány percig a felsővel pedig, hogy ezen a szinten. Miután letelt a komputer felett seperve a kezünkkel mutatjuk.

Nyomás mutatásakor egyesével végigmegyünk a számjegyeken. A nulla egy kör, hasonló az okéhez viszont minden ujjunk csukva van. 1-5-ig az függőlegesen mutatjuk ujjaink, míg 6-9-ig vízszintesen (1ujj = 6, 4ujj=9).

Ha jelezni akarod, hogy érezni kezdted a narkózist, a

Felszíni jelzések

A távolság miatt pedig nagyobb jeleket használunk.

Vészhelyzet esetén két kezünkkel integetünk csapkodunk. Amennyiben nincs veszély, csak mondjuk elfáradtunk egyik kezünk felemelésével jelezhetünk segítségért.

Jelek állatokra

Lámpa

Sötétben, este vagy barlangban, lámpával kommunikálhatunk, fontos, hogy a fénye pontszerű legyen, hogy könnyen érthető legyen.

A lámpával próbáljunk meg nem túl gyorsan össze-vissza mozogni, mivel a másik azt hiheti elfogyott a levegőnk. A lámpa fénye emellett biztosíthat, hogy a társunk még mögöttünk van, ezért a lámpa fényét időnként mozgassuk az előttünk lévő ember alá.

Szűk helyen, nem tudunk mindenkinek egyszerre jelezni, ezért az első bemutat egy OK-t, a mögötte lévő is így, tesz majd miután elér a végére, elindul újra előre, míg elér az elsőhöz.

Lebegőképesség szabályozása

Vízben más a súlyunk, ezért képesek vagyunk lebegni.

Gázok

Nyitott légzőrendszer esetén egyszerűen a légzésünkkel. Semleges esetén 40%-60%, emelkedésnél 60%-80%, süllyedésnél pedig 20%-40% a levegővétel tüdő kihasználása. Légvétellel megállíthatjuk süllyedésünk vagy emelkedésünket is időt adva magunknak a mellény használatához.

Azonban a légzés csak kisebb manőverekhez használt, a semleges lebegés nagy részét a mellény levegőtartalma kell adja. Kis mértékben változtassuk (egyébként lehet, hogy befújás után engedni kell belőle), ha kevésbe akarunk süllyedni fújjunk bele, ha jobban akkor engedjünk belőle.

Szárazruha is használható a lebegés szabályozására, ám ennek nem ez a fő célja, így inkább csak másodlagos, biztonsági tartalékként kell rá tekinteni.

Vészhelyzetben, különösen, ha a levegőd is elfogyott és a mellény sem működik emellett nagy a hullámzás, a súlyok eldobásával is felállítható pozitív lebegőképesség.

A semleges lebegés az egyik legfontosabb, hiszen, ha el tudjuk érni, hogy mozgás, korrigálások nélkül megálljunk egy helybe, és nem emelkedjünk süllyedjünk (kivétel a levegővételek vagy áramlat okozta), vagy forogjunk el, a tényleges feladatok, célok sokkal egyszerűbbe válnak.

Barlangokban nagyon fontos, mivel az üledék felkavarásával pillanat alatt nullára csökkenhet a látótáv.

Gyakorlatok végrehajtása közben, ha már nagyon jól megy érdemes maszk és uszony nélkül is tökéletesíteni, mivel ez nagyban nehezíti. Akkor jó ha meghatározatlan ideig semleges tudsz maradni.

Súlyozás

A felszereléssel együtt általában pozitív a lebegőképességünk, ezért súlyokat használunk ennek leküzdéséhez. A súlyok mennyisége legyen az a minimális, mellyel még lesüllyedve tudunk maradni a merülés végén is. Tesztelésnél teljes felszerelésben, üres mellény mellett, teli tüdővel a szemünkig érjen a vízszint, kifújás után pedig süllyedjünk el. Amennyiben a palack teli volt, ezenfelül még két kg súlyt fel kell venni, ugyanis kb. ennyi a palackban lévő levegő tömeg, ami merülés végére már kifogy.

Ha túlsúlyozzuk magunk, többször kell használni a mellényt, mivel a nagyobb térfogata miatt mikor változik a nyomás nagyobb mértékben fogja befolyásolni a lebegőképességünk (légzés nem lesz elég). Emellett még a közegellenállást is növeli.

Áramvonalasság (Trim vagy fej-láb lebegés)

A sulyok emellett fontos szerepet játszanak a megfelelő pozíció automatikus tartásához. Víz alatt vízszintesek akarunk lenni, térdünk és fejünk egy magasságba, azonban, ha rossz a súlyozásunk ehhez folyamatosan küzdenünk kell.

Felállításához fogjunk meg pár súlyt a kezünkben és mozgassuk fejünk felől lábunk felé időnként megállva megnézni dőlünk-e előre vagy hátra amennyiben nem teszünk semmit. Mikor elérjük a semleges pontot megtaláltuk a helyet, ahova a súlyokat kell helyezni, rögzíteni, vagy hogy a felszerelést milyen irányba kell átalakítani.

Fontos a súlyok legyenek minél közelebb a testhez (érdemes a hátra helyezni, amennyiben konfiguráció engedi).

Ritkán előfordulhat a jobbra-ballra való forgás, ez akkor történhet, ha nem szimmetrikus a súlyok elhelyezése.

Amennyiben egy felszerelés túl nagy, az elmozoghat felborítva tökéletes súlyozásunkat.

Süllyedés és emelkedés

A lebegőképességünk változása pozitív visszacsatolású, ahogy emelkedünk csökken a nyomás ezért nő a térfogat így a vízkiszorításunk is, azaz csökken a súlyunk tehát még jobban emelkedni fogunk.

Így fontos figyelni, nehogy kontrolálatlanul kilőjünk a felszínre. (Ez süllyedéskor is hasonlóan igaz, ilyenkor az egyenlítéssel lehet probléma)

Mielőtt akármilyen mozgásba kezdenénk:

· Nézd meg, mindenki készen áll-e a lemerülésre

· Tájold be magad, pl. a hajóhoz vagy egy feltűnő tereptárgyhoz

· Komputeren ellenőrizd emelkedhetsz-e (süllyedéskor, nem-e vagy túl mélyen)

· Majd mutasd be a jelzést

Legtöbbször kötél vagy aljzat mentén süllyedünk/emelkedünk, áramlatban a kötélbe lehet kapaszkodni is, azonban előfordul, hogy a nyílt vízben viszonyítási pont nélkül lehet csak; ilyenkor a komputeren figyeld a mélység változását.

Lassan haladj időt adva az egyenlítéshez. A szervezet a süllyedést elég jól bírja, azonban ne emelkedj 18-10méternél többet percenként (10mp alatt max 2 méter), ez kb. a legkisebb felszálló buborék sebessége, mivel sérülést okozhat. A komputer általában jelzi, ha túl gyorsan emelkedsz.

Vízszintes pozícióban tegyük, mivel ebben a helyzetben tudunk legkönnyebben helyet változtatni (probléma esetén) és a nagyobb közegellenállás miatt lassabb süllyedést/emelkedést érhetünk el, emellett jobban látható a talaj is. Ez emelkedéskor az egyenletes gázkioldódáshoz is kell.

Viszont általában rosszabb a térérzékünk (mint függőlegesen), illetve emelkedéskor, hogy lássuk mi van felettünk időnként fel kell nézni, vagy akár hátra is fordulhatunk.

Egyenlítés

Nyomásváltozás miatt szükséges.

· A tüdő esetében ez egyszerűen a lélegzést jelenti. Süllyedéskor akár 6-szoros nyomást is egészen elbír, azonban emelkedéskor akár pár méter is tüdőtágulást, illetve tüdőrepedést okozhat. Szóval sose tartsd vissza a lélegzeted, amennyiben a nyomáscsökkentő nincs a szádban, folyamatosan buborékot kell fújni, elkerülve a levegő visszatartását. (Bár egyébként kifejezetten nehéz visszatartani)

· A maszk esetében orron keresztül levegőt juttattunk be, emelkedésnél automatikusan távozik a túlnyomás. Egyenlítés nélkül hasonlóan járunk, mint egy túl szoros maszkkal, foltokat okoz az arcon.

· Szárazruhába süllyedéskor levegőt adagolunk, emelkedéskor pedig a gyorstávozókon automatikus távozik a túlnyomás. Ha nem adnánk levegőt a ruhához az megnyomhat, sőt meg is folythat. Amennyiben nem távozik a levegő ellenőrizd, nincs-e elzárva vagy meggyűrődve, esetleg fordulj egy picit, hogy az legyen a legmagasabb pont.

· A fül és orrmelléküregek kiegyenlítésére több mód is rendelkezésre áll.

o Legegyszerűbb befogni az orrunkat és belefújni, lényegében nyomást helyezünk a fül és mellérüregekhez vezető járat nyílására a mellkas és rekeszizom által, így az kinyílik és kiegyenlítődik a légnyomás. Azonban nem szabad túl erősen egyenlíteni hiszen az ugyanúgy, mint a kinti nyomás, maradandó fülsérülést és halláskárosodást okozhat. (Emellett, bár ez palackos búvárokat nem érint, ha a tüdő mar össze van (60m alatt) nyomódva nem működik).

o Másik módszernél ugyanúgy befogjuk az orrunkat azonban ’kilégzés’ helyett a gége meg nyakizom összeszorításával keltünk kis túlnyomást.

o A kéznélküli egyenlítésnél nem erőszakkal nyitjuk ki az utat a levegőnek, néhány izom használatával tesszük ezt hasonlóan az ásításhoz vagy a nyeléshez, mely néha akár önmagában is elég.

Amennyiben nem sikerül egyenlíteni jelezz merülőtársadnak (probléma, fül), esetleg emelkedj kicsit feljebb és próbáld újra. Ha nem sikerül szakítsd meg a merülést.

Egyenlítés nélkül testnedvek áramolhatnak a középfülbe, kiszakadhat a dobhártya, mely erős szédülést és egyensúlyvesztést okoz.

Emelkedéskor a túlnyomás lassan, de automatikus távozik; amennyiben nem, jelzés után várakozás, esetleg picit visszább süllyedés.

Levegő használat

A mélységgel nő a nyomás, így a belélegzett levegő sűrűsége is, azaz egy lélegzettel több levegőt fogyasztasz. A tanultak alapján kétszeres nyomás (2 bár, 10m) mellett fele addig fog tartani a levegő.

Emellett a légzés ritmusa is befolyásolja, munkavégzés közben több levegőt fogyasztunk, míg nyugodt állapotban lecsökken a levegőfogyasztásunk, melyet segít egy ősi emlős reflex, mely, ha vizet érzékel az arcon csökkenti az oxigén felhasználását. A hőmérséklet is hatással van levegőfogyasztásunkra a hűvös, de nem hideg a legoptimálisabb (mivel a remegni kezdenénk).

Hosszú mély lélegzetek nemcsak relaxációs hatással vannak ránk, melyet ki is kell használni stresszes helyzetek alatt, baj esetén, hanem csökkentik az ehhez szükséges energiát, főleg mivel a levegő sűrűségének növekvésével nehezebbé válik.

A lélegzés célja a gázcsere, az oxigén felvétele és a széndioxid leadása, ez a tüdőben történik. A légjáratokat ezért holttérnek nevezhetjük ugyanis az ott lévő levegő nem lesz használva, természetes pl. torok, száj, illetve mestersége pl. reduktor, légzőcső. A holtterek nagysága alapvetően nem változik, így nagy légvétel esetén a tüdőnkben lévő levegő nagyobb részét teszi ki az egésznek, növelve annak hatékonyságát.

Akár lehet számolni is belégzés, kilégzéskor gyakorolva ezt; azonban fontos, sose legyen légszomjunk.

Navigáció

A tájolót vízszintesen tartsd, hogy a forgórész szabadon tudjon mozogni, és az irányvonal a haladási irányodat mutassa. Nyújtsd előre a másik karod, majd a tájolós kezeddel fogd meg a kinyújtott karod a könyöködnél. Fontos, hogy ne mozgasd a kezed, veled párhuzamos legyen a haladási irányjelző a tájolón, és ne mereven le a tájolóra nézz, hanem enyhén el felette, hogy miközben olvasod, lásd merre mész. Amennyiben el akarsz fordulni a forgógyűrűt állítsd e kívánt szöghöz (a másik irányba, mint ahogy te fordulni akarsz) és fordulj míg észak a két jel közé nem kerül.

Felszerelés problémák

Nyomáscsökkentő

Levegő elfogyás

Mielőtt még elfogyna a nyomás olyan alacsony, hogy nem képes elég levegő jönni a csövön, ezért nehezedik a légvétel felhívva figyelmünket.

Hívd fel társad figyelmét, add le az „elfogyott a levegőm”, („adj levegőt”) jelzést, majd merülőtársadnak ki kellene nyújtania egy levegőforrást; nem használt második lépcsőt ekkor vegyük magunkhoz és víztelenítés után lélegezzünk tovább, nyugodjunk meg, mivel ez csökkenti a levegőfogyasztásunkat. Jelezzük a merülés megszakítását. Ha a felszín nincs elzárva szabályos sebességgel emelkedjünk fel, egyik társunkkal összekapaszkodva. Akinek a levegője elfogyott érdemes az automatát is fogni másik kezével, hiszen csak sajátunkat tudjuk könnyedén megtalálni. Ha nem tudunk a felszínre emelkedni rögtön vagy az hátrányos lenne, az a búvár ússzon elöl, akinek elfogyott a levegője (ez csak hosszú tömlővel lehetséges) társa pedig a lábát fogja (ez az úszásban nem zavarja), így nem szakadnak szét és jelzésadásra is képes. Pl. lassíts (kicsit hátrafele húzza jelzésnek).

Ha elfogyott a levegőd, a társad jóval messzebb van, mint a felszín és nem érnéd el, viszont a felszínt még igen kontrollált vészhelyzeti felúszást kell végrehajtanod. Ehhez ússz a felszínre, közben a táguló levegőt lélegezd ki („ááá” hang adásával biztos lehetsz benne). Hagyj minden felszerelésed a helyén és biztonságos sebességgel emelkedj, egyre könnyebb lesz, ahogy a mellényben tágul a levegőt, amit időnként ki kell engedni, nehogy túlságosan begyorsulj.

Ha a biztonságos emelkedési sebességgel túl sok ideig tartana a felszínre emelkedni, haladhatsz gyorsabban (még mindig jobb, mint kontrolálatlanul felemelkedni).

Ha úgy gondolod másképp nem érnéd el a felszínt pozitív vészemelkedést kell csinálnod. Ugyanúgy csináld, mint a vészhelyzeti felúszást, viszont itt dobd el a súlyokat, ami után kontrolálatlanul a felszínre fogsz emelkedni. Emelkedés közben tárd szét a kezed és a lábad, hogy ezzel is lassítsd az emelkedést. Ez kifejezetten veszélyes és kockázatos.

A felszínen pozitív lebegőképességet kell felállítanod, ezt a mellény szájjal felfújásával vagy a súlyok eldobásával teheted meg. Ha túllépted a biztonságos emelkedési limitet, rögtön segítségre van szükséged, ilyenkor dob el a súlyokat.

Nyomásmérő

A nyomásod nyomon követése fontos, érdemes tudni 20 báros pontossággal mennyi van még.

Inflátorcső

Ha az inflátor szabadonfolyóvá válik, valamely leeresztővel tartsuk semleges közelién a lebegőképességünket, majd a csövet nyomd az inflátor csatlakozója felé és közben a cső végi zárógyűrűt told az ellenkező irányba, mikor kipattan elveheted a csövet. Ezután szájjal lehet felfújni a leeresztőszelepen, amit a fújás után engedj el; víz alatt csak annyit fújj bele, hogy semlegesen lebegj. Merülést ilyenkor meg kell szakítani.

Második lépcső

Víztelenítés

Ha a második lépcsőbe kikerül a szánkból (vagy légzőautomatát cserélünk) visszakerüléséig folyamatosan fújjunk apró buborékot (amennyiben már érezhetően kevés levegő van a tüdőnkben vagy süllyedünk nem kell folytatni, azonban, ha úgy érezzük elfelejtenénk újrakezdeni inkább ne hagyjuk abba). A második lépcső vízteleníthető a pótadagológomb megnyomásával vagy befújással (ajánlott a pótadagolót használni, hiszen így megbizonyosodhatunk, hogy ad levegőt), azonban mindig lassan és óvatosan lélegezzünk bele, nyelvünket használva is elzárhatjuk a víz útját, illetve amennyiben lefele nézünk közben megnehezítjük a víz útját, hátha maradt benne víz. Amennyiben mégis a torokba jut köhögéssel lehet kijuttatni, közben a légzőeszközt érdemes a szájban tartani, akár kézzel. Légzőcsövet is így kell vízteleníteni, erre szükség van pl. nyomáscsökkentő és légzőcső közti váltáskor.

Megkeresése

Másodiklépcső elvesztése esetén víztelenítés után átváltunk másik második lépcsőnkre, (maradjunk nyugodtak, hiszen lényegében nem vagyunk veszélyben és hirtelen cselekedettől csak rosszabbodhat a helyzet), ezután megtaláláshoz jobb kezünkkel hátra nyúlunk (közben bal kezünkkel megemelhetjük a palackot) az elsőlépcsőtől kiindulva visszavezetjük (a csövét); vagy ha megdőlünk jobbra a második lépcső afelé fog lógni, ekkor jobb vállunkat leengedjük és hátulról előre körözve kezünkre kerül a csöve, melyet bal kezünkkel (válltól indulva a kézfejig) megfogunk szánkba rakjuk és víztelenítjük.

Szabadonfolyás

(Általában ahelyett történik, mintsem elzáródna)

Ilyenkor csak lazán tarts a szádban a csutorát, fogd meg és mozdítsd ki a szádból, hogy az ajkaid éppen csak hozzáérjenek (ha kényelmesebb az egyik oldalát benthagyhatod), így a felesleges levegő távozni tud mellette; egyénként tüdőtágulást szenvedhetsz, de leginkább nem maradna a szádban. Ezután „szürcsöld” a levegőt és rögtön szakítsd meg a merülést (jóval hamarabb elfogy a levegőd).

Maszk

Tudni kell lebegni és úszni is maszk nélkül.

Ha lehet, tartsd nyitva a szemed, mert így sokkal jobban tudsz tájékozódni.

Víztelenítés

Víztelenítés, ha nem tökéletes az illeszkedés (bajusz) víz kerülhet a maszkba, emellett víz kerülhet bele, ha lekerül az arcunkról (valaki lerúgja, vagy párásodás miatt levettük kimosni). Mivel ez nem vészhelyzet, nem kell sietni maradjunk nyugodtak.

Kezdéskor lefele nézünk (csökkentve az esélyt, hogy a szemünkbe menjen a víz), arcunkhoz támasztjuk kezünkkel a maszk tetejét (hogy ne mozduljon el) és orrunkon kifújni, közben pedig lassan felnézünk. Ekkor a túlnyomás és vele a víz alul távozik. Ha marad még víz a maszkban ismételjük meg. Legtöbbször elég előre nézni és úgy fújni.

Maszk felvétele

Rögzítések

Ha a mellény palackot rögzítő pántja kilazul, újra meg kell húzni, ez a felszínen egyszerű, merülés közben pedig merülőtársad tud segíteni, akár az észrevételében is. Kijövetel közben, legegyszerűbb visszalépni a vízbe.

Búvárkészülék

Ha beakadsz valamibe, vagy ha túl szűk helyen akarsz átférni, szükség lehet levenni magad előtt tolni majd újra felvenni a búvárkészüléket.

Először a bal kezed bújtasd ki, hogy szádban tudd tartani a nyomáscsökkentőt.

Miközben visszaveszed ellenőrizd, hogy minden jól áll-e, nem-e gabalyodott meg valami.

Sérülések ellátása

Sérülések megelőzése

1. Légy tisztában a potenciálisan veszélyes élőlényekkel az adott régióban, hogy hol szoktak tartózkodni és milyen sérülést okozhatnak.

2. Figyel hova teszed a kezed és a lábad. Ne érj az élőlényekhez, ne bosszantsd vagy zavard meg őket. Légy óvatos zavaros vízben, mivel ilyenkor könnyebb hozzáérni valami veszélyeshez.

3. Lebegj semlegesen maradj távol az aljzattól és lassan megfontoltan mozogj.

4. Vedd le a csillogó vagy lógó ékszereket, melyek zsákmánynak tűnhetnek.

5. Zavaros vízben a ragadozók könnyebben összetévesztenek a zsákmányukkal, ezért, ha ilyen állatok lehetnek a környéken, akkor inkább ne merülj.

6. Légy óvatos a már halottnak tűnő állatokkal is, és vigyázz a levált testrészekkel. Pl. a medúzák és a leszakadt csápjaik az állat halála után is tudnak csípni.

Ha valamily nagytestű ragadozóval találkozol, maradj az aljzat közelében nyugodtan és mozdulatlanul. Amennyiben túl sokáig a közeledben marad lassan távolodj el tőle az aljzat mentén de közben tartsd rajta a szemed, majd gyere ki a vízből.

Elsősegély

Ha valaki nem képes reagálni (eszméletlen). Ha már látszólag rendbejött a búvár, akkor is szükséges orvoshoz vinni a búvárt, mivel akár több órával a baleset után is megjelenhetnek különféle tünetek

1. Tartsd nyitva a légútjait és nézd meg, hogy lélegzik-e, kiálts segítségért.

a. Ha nem lélegzik megfelelően, kezdd el a mesterséges lélegeztetést, illetve a mellkasi kompressziókat. Ha nem sikerül a mesterséges lélegeztetés, és arra gyanakodsz, hogy egy tárgy zárja el az áldozat légútját, alkalmazz hasi nyomást. (A vizet nem feltétlen szükséges eltávolítani)

b. Ha lélegzik, fektesd stabil oldalfekvésbe.

2. Értesítsd általában először a helyi mentőszolgálatot, majd, ha elérhető a környéken DAN vagy más búvármentőszolgálat, velük is vedd fel kapcsolatot. Ők a helyi mentőszolgálattal egyeztetve összehangolja a mentést, hogy az áldozat minél gyorsabban eljusson a speciális ellátóhelyre.

3. Gyakran ellenőrizd a légzését

Ha eszméleténél van:

4. Minél előbb lélegeztess oxigént a beteggel

5. Fektesd le kényelmesen

Ha nem is vesztette el:

6. Állítsd el a vérzést.

7. Ne engedd mozogni, és védd a hidegtől és a melegtől.

8. Kezeld a sokk esetleges tüneteit.

9. Ha nem tudod elkísérni a beteget az ellátóhelyre, írj le minél több információt róla és a merülésről és rögzítsd jól látható helyen

· Csak fontos adatokat adj meg pl. merülés profilja, eddigi ellátása, ismert betegségei, kit és milyen számon lehet felhívni vészhelyzetben.

· Csak tényeket rögzíts, és soha ne találgass.

Másodlagos segély

· Ha sós vízben csípnek meg sós és ne édesvízzel öblítsd le, illetve ne dörzsöld, mert ettől csak szétterjednek a csalánsejtek.

· Medúza, tűzkorall és más hidraállatok okozta sérülést ecettel öblítsd le.

· Sziklahal, tűzhal vagy tüskésrája tüskéje szúrt sebet áztasd forró (max 49) vízben 30-90 percig.

· Tengeri sünök tüskéit azok összetörése nélkül távolítsd el, ha nem tudod inkább hagyd az orvosra.

· Harapásoknál el kell állítani a vérzést és be kell kötni a sebet. Minden harapás esetén fordulj orvoshoz, mivel elfertőződhet.

Vészhelyzeti oxigén

Felszínen reagáló búvár

Ha valaki lélegzik, magánál van és aktív, akkor reagálásra képesnek tekintjük.

Legtöbbször túlerőltetés, lábgörcs, vagy víznyelés okozhatta a problémát

Meg kell figyelni, hogy pánikol-e a búvár. Készen állva az eltávolodásra.

Egy nem pánikoló búvár ura a helyzetnek és általában jelzi, hogy problémája van (fulladáskor nem tud hangot kiadni). Viszonylag nyugodt, megfontolt és céltudatos. Rendszerint követi az utasításokat, pozitív lebegőképességet biztosít magának, felszerelését helyén hagyja (kivéve, ha súlyokat el kell oldani).

Egy pánikoló búvár elvesztette önuralmát. Ösztönösen és helytelenül cselekszik, ugyanazt ismétli. Általában nem biztosít magának pozitív lebegőképességet, ehelyett pl. vadul csapkod kimerülésig, hogy a felszínen maradjon, illetve hajlamos felmászni bármire, bárkire. Maszkja és légzőkészüléke nincs a helyén. Jellemző még, hogy tágra nyílt szemekkel bámul és nem fogja fel, amit lát, rángatózva mozog és nem követi az utasításokat.

1. Biztosíts pozitív lebegőképességet – Legjobb valamilyen úszó tárgyat dobni, nyújtani. [Megközelítési technikák], fújd fel a mellényeket (és ha kell dob el a súlyokat).

· Közben, ha szükséges hívj segítséget (minél hamarabb), (pl. integess, sípolj)

2. Nyugtasd meg és bátorítsd a búvárt. Pozitív lebegés hatására gyakran a pánikoló búvár is visszanyeri önuralmát.

· Segíts neki, hogy újra normálisan tudjon lélegezni, probléma megoldása közben sokszor kifullad az ember, lassú nyugodt lélegzés is segíti az önuralom visszanyerését.

3. Ha megoldható hagyd kicsit pihenni, mielőtt csinálnátok valamit.

4. Segíts neki kijutni; még ha nem is pánikol, lehet, hogy segítségre szorul.

Felszínen nem reagáló búvár

Ha megszólítasz vagy megütögetsz egy nem reagáló búvárt, akkor nem válaszol, illetve mozdul erre. Felszerelése kieshet, elcsúszhat. Lehet, hogy éppen csak lebeg, vagy lassan süllyedni kezd; az áramlat is könnyen magával sodorhatja.

Legtöbbször víz belélegzése, kifulladás, szívroham, esetleg tüdőtágulás okozza. A pánik, légszomj, légutak elzáródása és a kimerültség szintén ront a helyzeten.

Olykor nem könnyű észrevenni, hiszen lehet, csak néz valamit a víz alatt. Ha valaki mozdulatlanul lebeg, főleg hogyha furcsa testhelyzetben (pl. fent van a lába a felszínen, vagy össze van görnyedve és a feje van a legmélyebben), győződj meg, hogy jól van-e. Hasonlóan, ha valaki egyedül a felszínre emelkedik segítségért integet vagy pánik jeleit mutatja majd nem mozdul többet, feltételezhető, hogy elvesztette az eszméletét, hacsak nem győződtél meg róla, hogy nincs így.

Eszméletlen búvárnak sürgős segítségre van szüksége:

1. Pozitív lebegőképességet kell felállítani, fújd fel a mellényeket (és ha kell dob el a súlyokat).

· Közben hívj segítséget

2. Ellenőrizni kell az áldozat légzését, és ha nem lélegzik, akkor meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést, miközben a part (vagy hajó) fele igyekszel vele.

· Majd segíts kiemelni a vízből.

Nem reagáló búvár a víz alatt

Súlyos vészhelyzetnek számít

· Legfontosabb a felszínre juttatni. Ha kell használd a mellényét (és dobd el a súlyát, ha máskép nem tudod mozgatni).

· Ha a szájában van a nyomáscsökkentője, tartsd bent, egyébként ne vesztegess a visszatevésével időt.

· Emelkedj biztonságos sebességgel. Ha nem tudod megtartani az áldozat a túl gyors emelkedéstől, engedd el, és folytasd a biztonságos emelkedést. Ha magad is veszélybe sodrod, nehéz másokon segíteni.

Innentől felszínen nem reagáló búvárként kezeld.

Segítségnyújtás fáradt búvárnak

Ha valaki nagyon kimerült vagy görcsöt kapott a lába, lehet, hogy nem tud visszaúszni. Felszínen állíts fel pozitív lebegőképességet.

· Rövid táv esetén fogd meg a palackját a szelepnél, és a hátadon úszva vontasd magad után.

· Hosszú távon, a lábainál fogva told.

Mindkét esetben ússz lassan, egyenletesen.

Dekompressziós sérülések

Nyomáscsökkenési sérülések

A tüdőtágulás és a dekompressziós betegség hasonló tünetekkel jár, viszont nem szükséges neked azonosítani, mivel mindkét esetben elsősegély lépésit kell követni, kifejezetten fontos a vészhelyzeti oxigén. Általában nem érdemes ilyenkor visszamenni a vízbe rekompresszióra. Ezután legtöbbször barokamrás kezelést igényel, ahol ismét nyomás alá helyezik a beteget, hogy a buborékok visszaoldódjanak a szövetbe, majd nagyon lassan csökkentik vissza a nyomást normál szintre.

Szabadtüdős búvárkodás

Hasznos, ha fel akarsz deríteni egy helyet a felszínről merülés előtt, vagy gyorsan kell bemenni a vízbe segíteni valakinek, vagy csak nincs lehetőséged búvárfelszerelést szerezni.

Szabadtüdős búvárkodásnál sose merülj egyedül. Mindig legyen a felszínen egy társad, aki meg tud menteni, ha elájulnál.

· Lassan lélegezz (de ne mélyet, hanem átlagosat) a rekeszizmok (has fölött helyezkednek el) használatával, és figyelj a hosszú kilégzésre, ugyanis ezzel csökkentheted a pulzusodat (ha jól csinálod kidülled a hasad). Mindenkinek más az ideális idő, ha úgy érzed szédülsz, akkor rövidíthetsz az időn. Ezzel csökkented az oxigénfelhasználásod, illetve reflex miatt még jobban lecsökken, így tovább fogod bírni a víz alatt.

· Lebukás előtt végy egy nagy levegőt és fújd ki, hogy a széndioxid nagy részétől megszabadulj, de vigyázz, mert ha túl kevés széndioxid lerövidíti a víz alatti idődet, ráadásul nem is fogod érezni, hogy légszomjad van, így feljövetelkor az oxigén részleges nyomásának csökkenésével könnyen elájulhatsz.

· Majd az elmerülés előtt vegyél minél nagyobb levegőt, először a rekeszizmod, bordáid majd a mellkasoddal. A nyakizom pumpálásával több levegőt tudsz beszívni, azonban vigyázni kell, hogy a tüdő ne nyomja el a szívet. Végül, ha hátra hajtod picit a fejed a torkodba és a szádba is tudsz még levegőt venni. Be tudsz még szorítani levegőt, ha úgy csinálsz mintha megennéd, viszont ezzel is vigyázni kell mivel a tüdőd összeszoríthatja a szíved és elájulhatsz. Miután elmerültél a külső nyomás összenyomja a tüdőd így először a belső szorító érzés eltűnik. Azonban bizonyos mélység alatt kifejezetten nyugodtan kell maradni, mivel a tüdőd annyira összenyomódik, hogy megsérülhet. Merülés közben ne fújd ki a levegőt. Mikor érzed, hogy ráng a rekeszizmod és próbál kilélegzeni, maradj nyugodt, ilyenkor (ha nem hiperventiláltál avagy lélegeztél túl mélyeket) bőven van még időd. Viszont, ha már nem érzed magad kényelmesen nincs értelme folyatni, ezért gyere fel.

· Miután a felszínre értél végezz három helyreállási légzést: bekapod a levegőt, benntartod rövid időre, majd hagyod távozni. Ezt érdemes minden merülés után megcsinálni, hogy szokássá váljon, és vészhelyzetben automatikusan végrehajtsd.

· Két merülés között sose pihenj kevesebb mint fél percet, várd meg amíg az oxigén és széndioxid szintje visszaáll a szervezetedben, mikorra megint kellemesen fogod magad érezni.

Környezet

Gázok

Nyomás

Fizika: elmélet

A nyomás azt írja le, hogy egy bizonyos nagyságú területre mekkora erő hat.

Például állás közben a padló nyomja a talpunkat. Folyadék és gázok részecskéi mozognak, ahogyan ezek nekünk ütköznek nyomást fejtenek ki.

Általában minden irányból megegyező nagyságút ezért nem is érezzük (azért 1000 báron már igen), bizonyos esetekben azonban nem így van például: áramlat, szél.

Fizika: gyakorlat

Gázok belső energiája

A folyadékok nem összenyomhatóak így ezekre nincs hatással a nyomás.

Egy gáznak önmagában is van nyomása, ezt a sűrűség és a hőmérséklet befolyásolja.

Amennyiben a gázt másképpen nem változtatjuk térfogat  nyomás állandó.

Kétszer akkora terület mellett fele akkor lesz a nyomás, hiszen nagyobb helyen kevesebb eséllyel ütköznek nekünk, fejtenek ki nyomást a részecskék.

A sűrűség pedig  azaz, ha duplájára nő a térfogat feleződik a sűrűség.

Tehát 1 bár nyomáson lévő levegőt, ha 3 bár (háromszoros) nyomás alá helyezzük, térfogata a harmadára csökken míg sűrűsége 3-szorosára nő.

Emellett, ha a térfogatot nem változtatjuk,  állandó; így, ha a hőmérséklet duplájára nő a nyomás is (mivel a hőmérséklet a részecskék sebességéből következik), viszont ez kelvinben értendő (0C=273.15K), azaz, ha 26.85C-n (300 kelvin) egy palackot megtöltünk 200 bárra és a tűző napon hagyjuk ráadásul mondjuk egy üveg alatt mely fókuszálja a nap sugarait, a levegő nagy mértékben felmelegedhet. Ha mondjuk 76.85C-re melegszik (350K) akkor a nyomás -ára növekszik, azaz kb. 233 bárra nő.

Részleges nyomás, ha a teljes gáznak csak egy részét nézzük, pl.: ha minden második részecskét nézzük csak akkor a sűrűség a felére csökken, így a nyomás is.

Légköri nyomás

A nyomást a föld gravitációs erejével kiszámolhatjuk úgy, hogy megnézzük mekkora tömeg nehezedik ránk.

A tengerszinti nyomás hivatalos értéke 1atm (atmoszféra: légkör, mivel ennek a súlya adja), másképpen 1 bár vagy 101 325 pascal kb. 100kPa, ez azt jelenti, hogy egy négyzetméterre 101 325 newton erő hat, azaz a levegő egy négyzetméteren kb. 10 tonnás.

Ahogyan egyre magasabbra megyünk csökken a nyomás (mivel egyre kevesebb levegőmolekula súlya nyom, nehezedik ránk), tengerszint közelében, ahogyan emelkedünk 100 méterenként kb. 1200Pa-val csökken a nyomás.

Magasság / km	Légnyomás / kPa	Hőmérséklet /°C
0	101,3	15
1	89,9	8,6
2	79,5	2,2
3	70,1	-2,5
4	61,6	-12,8

Vízalatti nyomás

Ugyanúgy működik, mint a légköri, jó kerekítéssel (egy köbméter víz tömegét vegyük 1 tonnának [sós tengervíz kicsit nehezebb], illetve a gravitációs gyorsulás legyen 10m/s), ekkor egy 10 méteres vízoszlop súlya 10 tonna lesz, ami nagyából megegyezik 1 bárral, tehát 10 méterenként fog 1 bárral nőni a nyomás vízben.

Így például 40m mélységben 5 bár lesz a nyomás (1 bár a légkör, 4 bár a víz miatt).

Egy teljesen felfújt labdát, ha 2 bárról (10m vízmélység), felhozzuk a felszínre (1 bárra) a levegő térfogata a 2-szeresére nőtt és a labda kidurrant, ha pedig mélyebre visszük a levegő térfogata csökken a labda pedig összeesik.

Oldott gázok

A folyadékokba beoldódnak a gázok (ezek kiválasztásával tud lélegezni a legtöbb vízi élőlény, illetve emberen is tesztelték már), ha növeljük a nyomást akkor a folyadékban kevesebb gáz lesz, mint kint, így az elkezd beoldódni, míg, ha csökkentjük a nyomást a beoldódott gázra nem fog elég nyomás hatni, hogy oldódva maradjon, így kiválik. Mindkét irányra igaz, hogy minél nagyobb a nyomáskülönbség annál gyorsabb a folyamat, és egészen addig tart, míg el nem éri a külső nyomás szintjét.

Tehát a nyomás (mélység) és az eltöltött idő befolyásolja elsősorban mennyi gáz oldódik be a vérünkbe, és a vérkeringés pedig, hogy a szövetekbe mennyi, tehát ugyanazon a mélységen lesznek gyorsan telítődő szövetek (pl. izmok) és lassan telítődő szövetek (pl. ínak).

A szövet telítése nem egyenletesen (lineárisan) történik, hanem egyre jobban lassulva. A szöveteknek felezési ideje van, ami azt mondja meg mennyi időbe telik a megmaradt különbség feléig oldódnia.

 egyenlettel kaphatjuk meg a gáz hanyad része oldódott be/ki. Látható, hogy az elején gyorsan történik, majd lelassul és szinte megáll; általában hat felezési idő után mondjuk 100%-osnak.

Fiziológia: a nyomás hatása ránk

Légterek

Azonban a légterekben pl.: fülek, orrmelléküregek, tüdő, maszk és szárazruha, a levegő térfogata csökkeni fog a nyomás növekvésével.

Saját légtereink, ha lezárnánk őket, úgy viselkednének, mint a labda, így az egyik legfontosabb, hogy mindig egyenlítsük ki ezek nyomását, elkerülve a sérüléseket. Szerencsére mielőtt baj történne általában fájdalmat vagy kényelmetlenséget érzünk, viszont mindig ez előtt kell már egyenlíteni.

Sose merülj megfázás vagy allergia, tüdőgyulladás esetén hiszen a duzzanatok elzárhatják a levegő útját egyenlítéskor.

Túl szorosan lapuló csuklya pedig elzárhatja a fülünket kívülről, ezt ilyenkor időnként el kell húzni.

Ritkán fogtömés is gondot okozhat; illetve levegőnyelés esetén emelkedéskor a gyomorból ez visszajöhet.

Keverékek

Lényege, hogy kevesebb nitrogént tartalmazzon a légzőgázunk megnövelve a nem dekompressziós merülésünk idejét, vagy a mélytengeri idegrendszeri szindrómát.

· Levegő kb. 21% oxigén és 78% nitrogén, a fennmaradó egy százalékot sok különböző gáz teszi ki (többek között 0.04%-a széndioxid) ám ezek elhanyagolhatóak.

· Dúsított levegő (nitrox) olyan nitrogén-oxigén keverék amelyben több oxigén van, mint a levegőben (21%+).

· Trimix (normoxic, hypoxic)

· Heliox

· Hidrox

Rezgések

Hang

A hang egy közeg rezgése szabályos hullámokban, az egyik részecske rezeg, így nekiütközik a következő részecskének továbbítva annak rezgését.

Míg levegőben a hang 340 sebességgel halad vízben kb. négy és félszer gyorsabban 1500-el halad. A hang sebességét, befolyásolja az anyag rugalmassága, illetve sűrűsége, ezeket pedig a hőmérséklet, így a hang gyorsabban terjed melegebb vízben. Így messzebbre eljutnak anélkül, hogy elhalnának, ezért hangosabbnak tűnhetnek. Ezenkívül a hang irányát, melyet a hang két fülünk közti időkülönbségéből számolunk, ennek lecsökkenésével úgy tűnik, mintha a hang mindenhonnan érkezne. A hang erősségéből lehet következtetni, hogy közeledik vagy távolodik-e a forrása.

Fény

Fénytörés

Mivel a víz nagyjából 780-szor sűrűbb a levegőnél, a fényre ható ellenerő is nagyobb, így lassabban fog haladni, de a sebességváltozással a felszínen az iránya is megváltozik. Az elektromos hullám része, mely merőleges az irányra azon része, mely merőleges az új közeg felszínére lecsökken, így a nagyobb törésmutatójú közegben a fény mindig a felületére jobban merőlegesen fog haladni, kissebben pedig fordítva.

Mivel a víz törésmutatója 1.33 melyet a levegőhöz viszonyítva adnak meg mivel annak abszolút törésmutatója jó közelítéssel 1. Ez azt jelenti, hogy a fény 1.33-szor gyorsabb levegőben, mint vízben.

Mivel a törés szögeinek szinuszának hányadosa pontosan ez az érték így a dolgok nagysága is 1.33-szorosára nő, azaz harmadával nagyobbaknak látszanak dolgok, avagy közelebbinek tűnnek.

Ezért úgy tűnhet elérünk dolgokat melyeket nem, illetve a aljzat is sekélyebbnek tűnik.

Szín

A fényt, hullámhosszától függően, különböző színné alakítja át az agyunk. Mivel különböző nagyságban törnek meg prizmán átengedve felbonthatjuk a fényt ezekre. Emellett attól függően, hogy egy dolog mely színeket nem nyeli el, hanem veti vissza határozza meg a színét.

 A fénynek minél kisebb a hullámhossza annál nagyobb a frekvenciája, ami pedig több energiát jelent. A víz elnyeli ezt az energiát hővé alakítva azt. Az elnyelés mellett szerepet játszik az eredeti mennyisége a színnek, azaz a napból mekkora mennyiségben jut el hozzánk.

Emellett szerepet játszanak a vízben lebegő részecskék melyek visszaverik a fényt megakadályozva mélyebbre jutását.

Ezért nagyobb mélységben lámpát használunk.

Hőmérséklet

A hőmérséklet a részecskék szabálytalan mozgása, mégpedig a sebességük átlagenergiája, ezért, ha nem mozognának a hőmérséklet abszolút nulla lenne, hiszen ennél nem lehet kevésbe mozogni. Ez az abszolút nulla -273.15C, avagy 0 kelvinnel jelölt.

A víz hőelvezető képessége kb. 0.556 , míg a levegőé 0.024, azaz kb. 23-szor gyorsabban vezeti el a hőt. Avagy a víz kb. 0.56 J energiát 1 m távolságra 1 K hőmérsékletkülönbség hatására 1mp alatt vezet el. Az emberi test nyugvó helyzetben kb. 100J-t termel másodpercenként.

Hőérzetünk pedig nem a tényleges hőmérsékletet, hanem annak változását érzékeli, így ugyanolyan hőfokú víz hidegebbnek (ha nálunk melegebb melegebbnek) fog tűnni.

A víz fajhője 4183  illetve egy köbméter tömege 1tonna, míg a levegő fajhője kb. 1  illetve egy köbméter 1.2kg. Így nincs sok esélyünk nagyobb mennyiségű vizet felmelegíteni, hiszen kb. 3370-szer több energia kell ugyanannyi víz melegítéséhez. Az emberi test fajhője kb. 3500  így egy 80kg-os ember kezdőhőmérséklettől függően, maximum félmillió Joulet veszthet, nagyobb probléma nélkül.

Súly a víz alatt

Fizika: elmélet

A tömegvonzás miatt a föld vonz minket és minden mást, így a vizet is. Mikor vízben vagyunk kisebb súlyúnak érezzük magunkat, mivel ahhoz, hogy elmerüljünk a vízben a víznek távolabb kell kerülnie a földtől.

Hasonlóan működik egy mérleghez, ha az mindkét oldalán van 1kg, akkor semerre nem fog lejjebb menni a kar, olyan lesz mintha nem lenne súlya.

Vízben is ehhez hasonlóan kapjuk meg mennyivel fogunk süllyedni, a saját tömegünkből ki kell vonni az általunk kiszorított víz tömegét.

Fizika: gyakorlat

Egy ember átlagosan 2-4%-kal nehezebb a víznél, szóval a teljes tömegünk ennyi százalékát fogjuk érezni vízben. Azaz egy 60kg-os ember megközelítőleg 1.5kg-osnak fogja érezni magát (negatív lebegőképesség).

Ám mikor levegőt veszünk nő a térfogatunk, több vizet szorítunk ki. Átlagosan felnőtteknél ez 4l, azaz 4kg víz lesz kiszorítva (levegő tömege elhanyagolható). Így teli tüdővel 4kg ki kell vonni előbb kiszámolt tömegünkből, ez negatív lesz így fentmaradunk a víz tetején (pozitív lebegés). Ha pont elég levegőt veszük, akkor pedig egyhelyben maradunk (semlegesek lebegés, 0kg súly).

Tengervízben oldott ásványok (sók) találhatóak, így nehezebb, mint az édesvíz (melyben kevesebb só van), így nagyobb a felhajtóerő, így jobban fogunk lebegni.

Környezeti típusok

Merülési környezetek típusai pl.: Trópusi korallzátonyok, mérsékelt övi tengerek, tavak vagy víztározók, folyók, források, bányatavak, mesterséges merülőhelyek (búvárok számára épített létesítmények, akváriumok stb.)

Zárt környezet pl.: Roncs, barlang. Ilyen helyeket csak megfelelő képzés és felszerelés birtokában lehet merülni, mivel veszélyesebbek.

Körülmények

Hőmérséklet

A hőmérséklet befolyásolja a ruházat fajtáját, illetve (pl. fagypont közeli esetben) az elővigyázatosság mértékét. Interneten megtalálható sok merülésihely általános vízhőmérséklete.

Mivel legtöbb esetben csak a nap melegíti a vizet így az évszakok befolyásolják a víz hőmérsékletet, illetve a mélység, mellyel fokozatosan csökken a hőmérséklet, nyugodt vízben viszont jól elkülöníthető rétegek alakulhatnak ki melyek közti átmenetet hőhatárnak nevezzük.

Általában a legmélyebb ponton várható vízhőfok szerint érdemes megválasztani a búvárruhát.

Látótávolság

Általában 0 és 60 méter között változik. Szubjektívan az a táv melyre még célodnak megfelelő részletességgel ellátsz.

Négy fő tényező, ami meghatározza a látótávolságot:

Vízmozgás – a hullámok, az áramlatok és az uszonyaink felkavarhatják az aljzatot, rontva a látótávon. Az áramlat emellett el is szállíthatja a lebegő részecskéket, néha viszont ennek a fordítottja is előfordulhat.

Időjárás – a szél hullámzást alakíthat ki; az eső pedig üledéket moshat a vízbe. Sokáig part felől fújó szél a felszíni vízréteget a nyílt tenger felé tolja, ahonnan helyére friss hűvösebb víz érkezik a mélyből.

A planktonok elszaporodhatnak lecsökkentve a látótávot.

Vízben lebegő részecskék mérete – alapvetően minél nagyobb annál hamarabb visszasüllyed. Kavics, kő gyorsan, iszap, agyag viszont nagyon sokáig (hetekig) lebeg mielőtt leülepedne.

Rossz látótáv esetén nehezebb együtt maradni a társaiddal, és navigálni. Süllyedés és emelkedéskor pedig viszonyítási pont nélkül elvesztheted az irányérzéked. Navigáláshoz tájoló, mélység méréséhez pedig komputer használható, viszonyítási pont mindkettőben segíthet. Emellett felhasználható, hogy a légbuborékok felfel szállnak, illetve a víz mozgásának iránya. Ha viszont nem érzed biztonságosnak a látótávolságot ne merülj.

Jó látótáv esetén mivel az aljzat és a felszín közelebbinek tűnik előfordulhat szédülés, illetve a tervezettnél mélyebbre süllyedés, viszonyításipont és a komputer használata nélkül. Különösen jó látótáv esetén a merülőtársak eltávolodhatnak egymástól, hiszen még látják egymást, viszont az az ideális, ha 2mp alatt segíteni tudsz a társadnak.

Vízmozgás

Hullámzás

A hullámzás leginkább a vízfelszín felett elhaladó szél hatására alakul ki. Minél erősebb a szél és minél nagyobb szabad tere van annál nagyobbra duzzasztja a hullámokat. Nagyságuk befolyásolja a felszíni úszást, illetve a ki- és bemenetelt. A kis (1m) hullámok általában nem zavarják a merülést. Nagyobb hullámok esetén csak tapasztalt búvároknak, bizonyos hullámzás felett pedig egyáltalán nem javasolt búvárkodni. Ha nem érzed biztonságosnak ne merülj.

Törőhullámzás

A hullámtörési zóna az a terület, ahol a hullámok átbuknak. Ez ott szokott megtörténni, ahol a víz már csak kicsivel mélyebb, mint a hullám magassága. A hullámmal érkező víz a fenék közelében lelassul, viszont a fölötte lévő víz továbbhalad majd végül átbukik.

Ez alapján a víz mélységét is megbecsülheted, ha pl. a parttól távolabb átbuknak, ott zátony, homokpad vagy roncs lehet, ha a hullámzás megtörik, továbbhalad, majd megint megtörik, akkor a sekély rész után egy mélyedés van az alzatban, ha pedig egy vonalban végig megtörnek, de van benne egy szünet, ott nyilván van egy csatorna, ami szívóáramlást hozhat létre.

Hánykolódó hullámzás

A part közelében alakul ki, a víz előre-hátra mozgása, minél nagyobbak a hullámok, annál erősebben hat ránk ez az ingázó mozgás, és annál mélyebbre ér el a hatása. Enyhe hánykolódás nem okoz gondot, bár meg lehet tőle szédülni, viszont, ha erősebb akkor nekicsaphat egy sziklának vagy zátonynak. Nem érdemes tehát sekély vízben lenni, közel sziklákhoz vagy zátonyokhoz.

Parttal párhuzamosan futó hullámok

A hullámok rendszerint valamilyen szögben érik el a partot, majd a partra merőleges sebességük elvesztése után, arra párhuzamosan haladnak tovább, áramlás létrehozva. Ez kisebb hullámokkal is megtörténhet, ha elég gyorsak és közel vannak egymáshoz.

Áramlatok

Csak gyenge áramlattal tudsz szembe úszni túlerőltetés nélkül, így megfelelő technikák ismeret nélkül csak enyhe áramlatban szabad merülni. Rendszerint az áramlat a felszínen a legerősebb és az aljzat közelében a leggyengébb, úgyhogy ne ússz sokáig a felszínen, inkább a fenék közelében (mélységtől függően).

Ha a kijöveteli pont megegyezik a bementivel érdemes először áramlattal szembe úszni, mivel így mikor visszafordulsz vagy történik valami az áramlat visszavisz a kiindulási pontra. Ha az áramlat mégis túlsodorna a kimeneti ponton, akkor (emelkedj a felszínre és) ússz az irányára merőlegesen a part felé vagy a hajóról kidobott kötél felé, így néha akár ki is kerülhetsz az áramlatból. Ha nem vagy képes visszaúszni a hajóhoz, jelezz pl. síppal vagy jelzőbójával, hogy jöjjenek érted.

Okozhatja:

Árapály

Hullámzás

A hullámzás okozta áramlatok szélirány szerint változnak.

Felszín alatti visszaáramlás

Miután megtörik egy hullám annak víztömege a következő hullám alatt visszaáramlik a tengerbe. Meredekebb part és nagyobb hullámzás erősebb visszaáramláshoz vezet, enyhe esetben 1m mélységben már alig érezhető.

Ez nem tud kisodorni a nyílt vízre, viszont képes lehet fellökni, mivel a hullámzás kifele lök a visszaáramlás pedig berántja a lábad; ezért vigyázni kell bemenetelkor.

Parttal párhuzamos áramlás

Hullámzás hatására alakul ki a parttal párhuzamosan halad. Hely és erősségétől függően:

· Vitethetitek magatokat, majd máshol jöttök ki

· Ha enyhe először szembe úsztok vele, majd visszatértek a kiindulási pontra

Szívóáramlat

Akkor jön létre, ha egy akadályon (pl. zátony vagy homokpad) a hullámzás nagyobb mennyiségű vizet juttat át, és van az akadályon egy nyílás, ahol a víz összpontosul és nagy erővel kifolyik, gyorsan távolodva a parttól, de az akadály után hamar elhal. Szívóáramlat esetén gyakran zavarossá válik a víz és láthatóan kifele halad, ezek kívül sokszor a beérkező hullámok is megtörnek rajta.

Célszerű őket elkerülni, sokszor tábla is figyelmeztet. Ha belekerülsz, ne próbálj meg vele szembe úszni, lebegj a felszínen és ússz a parttal párhuzamosan míg el nem múlik. Helyenként búvárkodáskor akár kivitelhez is használják.

Feláramlás

A feláramlás kialakulásához legtöbbször a part felől fújó szél eltolja a felszíni vizet, mely helyére rendszerint hidegebb, tápanyagban gazdag, tiszta vízrétegek áramlanak a mélyből. Leginkább tengerben, nagyobb vizekben tud kialakulni.

Vízhőmérséklet

A vízhőmérséklet változása után a hidegebb (sűrűbb) víz lesüllyed, a melegebb pedig felemelkedik, az efféle vízmozgások időszakosak. Bár eleinte függőleges mozgásúak a fenékre vagy a felszínre érve szétterülnek ás vízszintesen haladnak tovább.

Föld forgás

A nagy óceáni áramlatok a Föld forgása miatt jönnek létre. Ezek folyamatosan jelen vannak, viszont útvonaluk és erősségük egyéb tényezők miatt változó.

Árapály

Az árapályt Nap és a Hold tömegvonzása miatt megemelkedik majd visszasüllyed a vízszint a Föld forgásának ütemében, ennek hatására áramlatok jönnek létre, amelyek benyomulnak a szűkületekbe, mint például az öblökbe, kikötőkbe stb.

Naponta egyszer vagy kétszer van apály és dagály. A vízfelület nagysága és az esetleges szűkület befolyásolja nagyságát. Szélsőséges esetben akár 6m eltérés is lehet, máshol elhanyagolható; tavakban szinte észrevehetetlen.

Mozgása előrejelezhető az adott helyre, táblázatban megtalálható az ideje és tetőzési magassága is.

Az árapály áramlatot hozhat létre, különösen szűkületekben. Iránya az árapálynak megfelelően változik. Helytől függően viszont nagyon erős is lehet; viszont tetőzésnél és a minimumánál szinte egyáltalán nincs vízmozgás.

Megváltoztatja a mélységet, illetve a parttól való távolságot, mely jelentősen befolyásolhatja a merülés időtartamát.

Sokszor apálykor a víz magával viszi az üledéket a tenger felé rontva a látótávolságot. A dagály ezzel szemben általában tisztább vizet hoz.

Általában dagálykor legjobb merülni. Ha apálykor erős az áramlás, dagály tetőzésekor (vagy kicsivel előtte) gyere ki a vízből. Leginkább parti merülésekre hat.

Aljzat típusa

Öt nagy csoportjuk

· Iszap – Agyag, finom szemcséjű szerves és szervetlen anyag vagy sár

· Homok – Nagyibb, durvább szemcséjű részecskék.

· Szikla – Kavicsok vagy nagyobb sziklák.

· Korall – Élő és halott kőkorallok trópusi tengerekben.

· Növényzet – Növények és moszatok.

Egy merülőhelyen akár többféle aljzat is válthatja egymást, ám egyikhez sem szabad hozzáérni, mivel felkavarhatod, megvághatod magad, vagy meg is csíphet, szúrhat. Ha óriás barnamoszatok között merülsz bele is akadhatsz, ha nem vigyázol. Illetve elpusztíthatod az élővilágot. Ehhez semleges lebegőképesség, a felszerelés helyes rögzítése és a tisztes távolság megtartása szükséges.

Parti merülésen besétáláskor szinte elkerülhetetlen az aljzathoz érés, így megfontolva válasszuk meg, ne legyen ott értékes élővilág. Ez rontani fogja a látótávot, illetve esetleg bele is süllyedhetsz az iszapba. A láb, szúrós élőlényektől és éles kavicsoktól való megvédése érdekében érdemes csizmát használni.

Élővilág

A legtöbb élőlény semmiféle veszélyt nem jelent a búvárok számára. Ha megközelítjük őket, elmenekülnek, figyelemre se méltatnak vagy éppen meredten nézik az embert.

Általában csak passzív interakciót lehet folytatni velük, azaz nem zavarjuk meg őket, vagyis csak nézzük lefényképezzük stb. Aktív interakció alatt módosítjuk az élőlény viselkedését pl. etetjük, vadászunk rá, odébb tesszük, kergetjük, megijesztjük stb. Ez szinte mindig káros, így kerülendő.

Veszélyes vízi élőlények

Élőlények okozta sérülések, és azok ellátása.

Vízinövények

A vízi növények önmagukban nem veszélyesek, de otthont adhatnak olyan élőlényeknek, amik megszúrhatnak, emellett beléjük gabalyodhatsz.

Vonatkozó törvények

Céljuk az élőlények megóvása, és fontos betartani őket.

· A halászati törvények célja a populációk fennmaradásának biztosítása.

· Párzási időszakban egyes helyek látogatása tilos lehet, az élőlények zavartalan szaporodása érdekében.

· Cápaetetést csak képzett hivatásos búvárok tarthatnak, hogy a cápa ne azonosítsa az embert az étellel.

· Néhány élőlény – például a bálnák és a cetcápák – közelében csak szabadtüdőzni szabad, búvárkodni nem.

Napfény

A nap befolyásolja:

A fény mennyiségét, ami víz alatt előnyös a felszínen viszont tartósan káros lehet a szemekre, ezért viselj napszemüveget.

A hőmérsékletet, ami kimelegedést okozhat

Az ártalmas UV (ibolyán túli) sugárzást, melytől leéghetsz. Megelőzése érdekében maradj minél többet árnyékban, azonban akár ott is leéghetsz ezért mellette, viselj megfelelő ruházatot, használj olyan napkrémet, ami nem károsítja a vízi élőhelyet.

Édes és sós víz

· Az édesvíz sűrűsége kisebb, ezért a kifejtett felhajtóereje is, emiatt ellenőrizni kell a súlyozást.

· A tengeri élővilág általában gazdagabb és változatosabb.

· Az éles hőhatárok (az első 40 méteren) gyakoribbak édesvízben.

· Édesvízben gyakoribb a könnyen felkavarható aljzat.

· Tengerben általában több a vízmozgás.

Sérülések

Légzőgáz

Hipoxia

Hypo = kevés, oxia = oxigén, avagy túl kevés oxigén, oxigén hiány. Az élethez nélkülözhetetlen számunkra az oxigén, 19.5% alatt egy gáz oxigén hiányosnak mondható.

Oxigén részleges nyomása	Hatása
0.195 – 0.16	Erőkifejtés hatására gyorsan megnő a légzésszám és szívverés, illetve a gondolkodás és a koordináció romlása is hamarabb bekövetkezik. Pillanatnyi koordináció elvesztés is veszélyes lehet bizonyos helyzetekben.
0.16 – 0.12	Abnormálisan gyors és felületes légzés (tachypnea), megszokottnál gyakoribb szívverés (tachycardia), figyelmetlenség, romlott gondolkodás és koordináció még pihenés közben is.
0.14 – 0.1	Hibás döntés, szakaszos légzés és kifáradás már minimális erőfeszítéstől.
0.1 – 0.06	Émelygés, hányinger, levertség, illetve eszméletvesztéshez is vezethet.
0.06 >	Görcsök, légzés megszűnése és szívleállás.

A tünetek rögtön jelentkeznek, ha túléled a szervek akkor is mutathatnak hipoxiára utaló sérüléseket.

Hiperoxia

Hyper = túl sok, oxia = oxigén, avagy túl sok oxigén; oxigénmérgezés. A reaktív oxigén fajok lényegében elkezdik oxidálni a szöveteket és a nagy részleges nyomás miatt túlterhelik a szervezet antioxidánsait.

Alacsonynyomású oxigénmérgezés

Avagy tüdőmérgezés (Lorraine Smith hatás)

Halmozott oxigén adagot befolyásolja a részleges nyomása, illetve a kitettség ideije, pl. ha 0.6 bárt meghalad az oxigén részleges nyomása és több napig folyamatosan ezt lélegezzük tüdőmérgezést kaphatunk. A léghólyagok és az erek fala könnyen sérül, plazma kezd ereszteni. Ez a légutak elzáródásához, tüdőödémához és tüdőösszeeséshez vezet. Tüdőben felgyülemlett folyadék légszomj érzését kelti, égető érzést okoz a mellkasban és a torokban, illetve a légzés fájdalmassá válik. Leginkább a tüdőt érinti mivel a szállítása korlátozva van a hemoglobin-oxigén határoló szervezettel.

Magasnyomású oxigénmérgezés

Avagy központi idegrendszeri mérgezés (Paul Bert hatás)

Itt a nagy nyomás hatására elég oxigén beoldódik a véráramba, hogy ki tudja fejteni mérgező hatását a központi idegrendszeren; ez a hatás pedig sokkal rövidebb idő alatt jelentkezik.

Alapvetően 1.4-1.6 bárig biztonságos az oxigén részleges nyomása; ez levegő (21% oxigén) esetén 56-66 métert jelent (), azonban, ha nem süllyedsz 40 méter alá biztosan nem lesz belőle probléma.

Görcs és izomrángáshoz vezet, ahogy a szervezet megpróbálja felhasználni a felesleges oxigént, ennek hatására pedig kieshet a szádból a regulátor és megulladhatsz.

Narkózis

Csökkenti a hideg érzetét és a remegést így gyorsíja a maghőmérséklet csökkenését, azonban igazi veszélye egy vészeset hibás megoldásából ered.

Ha a társadon vagy magadon észreveszed a jeleit jelezz és emelkedjetek kicsit feljebb. Egy-két perc késleltetése van, így emelkedés után szinte rögtön elmúlnak a tünetek.

Gáz	Viszonylagos narkotikus hatás
Hélium (He)	0.045
Neon (Ne)	0.3
Hidrogén ()	0.6
Nitrogén ()	1.0
Oxigén ()	1.7
Széndioxid ()	20.0

Az ingerületátvivő anyagok specializált kémiai hírvivő molekulák. Hogy kifejtsék hatásukat a sejteken érzékelők vannak, azonban ahogy a gáz beleoldódik csökkenti hatékonyságát. Idegi sejthártya lipid kettősrétegében oldódva ideiglenesen megzavarja az ingerületátvitelt. Ezért alapvetően egy gáz minél jobban oldódik zsírban annál jobban narkotikus.

Az oxigén valószínűleg azért nem annyira fejti ki ténylegesen narkotikus hatását, mivel felhasználjuk.

A nitrogén narkózis a részegséghez hasonlóbb. De ha nagyon elfáradsz, akkor is hasonlóan érezheted magad.

Részleges nyomás (bár)	Tünetek
0.8-1.6	Észrevehetetlen, jelentéktelen tünetek
1.6-3.2	Enyhén gyengébb végrehajtása ismeretlen feladatoknak Enyhén romlott gondolkodás Nehezedik több feladat egyszerre végzése Lehetséges enyhén jó közérzet (eufória) Hamis biztonságérzet Bódultság
3.2-4.8	Késleltetett válasz képi és hangi ingerekre Gondolkodás és rövid távú emlékezet és mozgásösszehangolás romlása Számolási hibák és helytelen választások Ötlet fixáció Csőlátás Biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása Túlzott önbizalom, jó közérzet Nevetés, bőbeszédűség (önuralommal leküzdhető) Szorongás (leginkább hidegben és rossz látótávban)
4.8-6.4	Álmosság, romlott ítélőképesség, összezavartság Érzéscsalódás (hallucináció) Súlyosan késleltetett válasz jelekre, utasításokra és más ingerekre Alkalmanként szédülés Irányíthatatlan nevetés, beteges izgatottság Néhányakban rémület
6.4-8	Silány összpontosítás és szellemi összezavarodottság Elkábultság mozgásképesség és ítélőképesség csökkenése Emlékvesztés, fokozott izgathatóság
8+	Heves hallucinációk A látás és a hallás intenzitásának fokozódása Közelgő ájulás vagy lebegés érzete Szédülés, eufória, mániás vagy depressziós állapot Időérzés elvesztése, változások arc kinézetén Eszméletvesztés (kb. 33 báron) Halál

Változó, hogy ki mennyire érzi, és ugyanarra a személy is minden alkalommal kicsit másképpen reagál. A fáradtság, a kiszáradás és a kimerültség hatására már sokkal sekélyebben is jelentkezhet.

Hideg vízben, sötétben vagy rossz látótávban is fokozódhat a hatása, valószínűleg a stressz miatt.

Hidrogén narkózis

Hatása jobban hasonlít a hallucinogén drogokhoz: hallucináció, tájékozódási zavar és összezavartság. Azonban ezek csak 300-500+ méter után kezdenek el jelentkezni.

Szennyezett levegő

Ritkán előfordulhat, hogy szennyeződés kerül a légzőgázba (pl. szénmonoxid, olajpára) melyek nyomás alatt belélegezve mérgezést okozhatnak. Ennek elkerülése érdekében a búvárpalackok töltésére használt kompresszorokban különleges szűrőket és elválasztórendszereket használnak. Azonban, ha nem ilyen helyen töltöd, nem tartják karban, vagy annyira sok a szennyeződés a levegőben, hogy a szűrők nem győzik a légzőgáz szennyeződhet.

Lehet kellemetlen szaga és íze, viszont van, hogy színtelen és szagtalan. Tünetei:

· Fejfájás

· Háyinger

· Szédülés

· Eszméletvesztés

· Élénkvörös ajkak és/vagy körömágyak (víz alatt nehéz észrevenni)

Dekompressziós betegségŁ

Nyomáscsökkenés betegség

Dekompressziós betegséget leginkább a nitrogén okozza; mikor emelkedsz a felesleges nitrogént a véráram visszaszállítja a tüdőbe és kilélegzed. Viszont, ha túl sok nitrogén akar egyszerre kioldódni a szervezeted nem képes azt elszállítani, ilyenkor nitrogénbuborékok képződnek a véredben és a szövetjeidben.

Kiváltó ok

Bár elsősorban a mélység és az eltöltött idő határozza meg a beoldódást a vérkeringés is befolyásolja, így az alábbi tényezők is hozzájárulnak a dekobetegség kialakulásához:

· Fáradtság

· Kiszáradás

· Hideg - összeszűkülnek az erek így megnő a vérnyomás, több gáz tud beoldódni. Hasonlóan emiatt nem érdemes meleg vízzel letusolni merülés után (az erek kinyúlásával csökken a nyomás)

· Edzettség hiánya

· Betegség

· Sérülés

· Életkor

· Alkoholfogyasztás merülés előtt vagy után

· Megerőltető testmozgás a merülés előtt, alatt vagy közvetlenül utána.

Tünetek

Aszerint, hogy a buborékok hol képződnek:

· Bénulás

· Szédülés

· Bizsergő érzés

· Ízületi és végtagfájdalom

· Sokk

· Zsibbadás

· Légzési nehézségek

· Gyengeség és tartós fáradtság

· Súlyos esetben eszméletvesztés és halál

A tünetek merülés közben, de akár több mint fél nappal utána is megjelenhetnek; egyes esetekben folyamatosak, máskor hullámokban jelentkeznek. Minden esetet súlyosnak kell tekinteni a jelek és a tünetekre való tekintet nélkül. Ha valaki tüneteket mutatott, még ha el is múlnak orvoshoz kell vinni, mert visszajöhetnek.

Tüdőrepedés, tüdőtágulás

Ha emelkedés közben (akár 1m) visszatartod a levegőt, a tüdőd növekedni kezd a szád elkezd kipuffadni és ha még ezután sem engeded ki a levegőt a nyomás hatására a tüdőd sérül, illetve a gáz kijut belőle (pl. a vérkeringésbe) további problémákat okozva.

Bénulást és halált okozhat, mivel légbuborékok kerülhetnek a véráramba és mellüregbe. Kezeléséhez, minél hamarabb nyomás alá kell helyezni a beteget hiperbár kamrában, mely akár órákra is lehet.

Magasnyomású idegi tünetegyüttes

Tünetei: remegés, izomrángás, aluszékonyság, idegsejtek elektromos aktivitásának változása, látászavar, émelygés, szédülés, csökkent szellemi képességek.

Hélium nagy nyomáson a központi idegrendszert könnyen izgatható teszi, ennek legfőbb oka, hogy csökkenti az NMDA érzékelők szabályozottságát. Az oldott hélium hatást fejthet ki a sejthártyán keresztül vezető csatornára lényegesen eltorzítva a lipid hártyát. Befolyásolhatja még a sejt növekvési folyamatában résztvevőket, úgymint a felszínén lévő érzékelők és az ion csatornák működését is. Az ingerületátvivő anyagok is mint például GABA, dopamin, szerotonin és NMDA. A magas nyomás önmagában kevésbe rongálja a hártyát, csökkenti a térfogatát, de a határt épen hagyja.

Okozhatja a gyors nyomásnövekvés (150m+), melynek hatása megállás után idővel csökken; vagy a nagy nyomás (300m+), mely tünetei megmaradnak. Mindkét esetben megfordítható a folyamat a nyomás csökkentésével.

A narkotikus (érzéstelenítő) gázok valamelyest csökkenti a hatását, mivel visszaállítja a sejthártyát eredeti alakjára, ezért általában hagynak a gázkeverékben egy keveset.

Mindenki más mértékben hajlamos a tünetekre.

Élőlények okozta sérülések

A legtöbb élőlénynek a szúrása veszélyes lehet, ilyenek:

· Medúzák

· Portugál gálya

· Tűzhalak és sziklahalak

· Tüskésráják

· Tengeri sünök

· Kúpcsigák

· Tűzkorallok és más hidraállatok

· Egyéb csalánozók

Élőlénynek melyek harapása jelenthet veszélyt:

· Murénák

· Íjhalak

· Krokodilok

· Egyes cápafajok

· Barrakudák és más halak

· Kígyók (mérgező harapás)

· Polipok (némely mérgező)

· Ollós rákok (inkább a csípésük)

Néhány nem veszélyesnek tekintett élőlény is sérülést okozhat, ha nem használjuk az eszünk, pl. hím oroszlánfókák párzási időszakban védelemből agresszívak lehetnek.

Legtöbb sérülés elkerülhető odafigyeléssel, hol ál és hogyan viselkedik a vízi élőlény. Alig van olyan, amely megától agresszíven viselkedni, rendszerint az állat védelmi reakciójának eredménye. Cápatámadás is legtöbbször szigonyos halászokat ér, mivel az ejtett halak vergődése kiválthatja a cápa táplálkozási reflexét.

Túlerőltetés

Ha a körülmények alapján várható, hogy túlerőlteted magad, akkor inkább ne merülj.

Tünetei visszavezethetőek energiatartalékjaink kimerítésére, illetve az oxigénhiányra. Az izomgörcs pedig a szabályozó túlhasználásából következik.

· Fáradtság

· Légzés felgyorsulása

· Légszomj

· Gyengeség

· Idegesség

· Fejfájás

· Izomgörcs

· Pánikhajlam

Kiváltó oka, rendszerint tartós erőkifejtés, pl. áramlattal szembeni úszás. A levegőhasználat megnövekedésével, főleg mélységben, nagyobb erőkifejtést igényel a légzés, illetve több levegőt igényelhetünk, mint amennyit az automata adagolni képes. Gyorsuló légzés esetén, még légszomj előtt jó megállni.

Túlerőltetés esetén állj meg, jelezz a társadnak („Állj!”, pihennem kell), lélegezz nyugodtan és pihenj. Áramlat esetén meg kell kapaszkodni, hajóról kidobott kötélbe a felszínen, víz alatt pedig az aljzatba, lehetőleg anélkül, hogy kárt tennénk az élővilágban. Miután helyreállt a légzésed haladj lassabban; ha nem nyugszik vissza szakítsd meg a merülést.

Megelőzéséhez lélegezz lassan, mélyen és folyamatosan, és mozogj nyugodtan.

Hipotermia

Természetes védelme a testnek hőveszteség ellen a zsír, illetve minél nagyobb a testtömegünk, annál később hűlünk ki, azonban 24 alatt érdemes ruhában merülni, kifejezetten, ha már nem az első merülés, vagyis már kimerültebb a szervezet.

Víz Hőmérséklete ()	Kézügyesség elvesztése (védőruha nélkül)	Kimerültség, eszméletvesztés	Becsült túlélési idő
0.3	2p alatt	15p alatt	15p-45p alatt
0.3-4.5	3p alatt	15-30 perc	30-90 perc
4.5-10	5p alatt	30-60 perc	1-3 óra
10-15.5	10-15 perc	1-2 óra	1-6 óra
15.5-21	30-40 perc	2-7 óra	2-40 óra
21-26.5	1-2 óra	2-12 óra	3óra- Korlátlan
26.5+	2-12 óra	Korlátlan	Korlátlan

Sokszor a merülés végére már fázni kezdünk, amennyiben ez túl zavaróvá válik érdemes befejezni a merülést. Ha már remegni kezdesz és nem tudod abbahagyni, az a Hipotermia (kevés hőmérséklet) jele, ez veszélyes ugyanis itt már a testben lévő folyamatok melyekhez megfelelő hőmérséklet szükséges nem tudnak megfélően végbe menni, így ilyenkor meg kell szakítani a merülést, megszárítkozni és meleg helyre menni.

Túlmelegedés

Búvárruhában nem működik rendesen a test hűtési mechanizmusa, ezért túlmelegedhetünk, merülés előtt melegebb időben. Megelőzése érdekében:

· Készítsd elő a felszerelésed, a lehető legkésőbb vedd csak fel a ruhát.

· Miután felvetted, ne nagyon mozogj és ne legyél a napon.

· A csuklyát told hátra a fejeden, és csak bemenetel előtt vedd vissza.

· A cipzárt csak akkor húzd fel mikor már muszáj.

Ha úgy érzed kezdesz túlmelegedni, menj be a vízbe, kérj meg valakit locsoljon le, vagy vedd le félig vagy teljesen a ruhád.

Tengeribetegség

Változó, hogy ki mennyire hajlamos rá. Megelőzésére végy be valamily erre a célra szolgáló gyógyszert. Olvasd el a tájékoztatóját, és ahhoz tartsd magad. Akár már órákkal az indulás előtt is lehet, hogy be kell venni.

Kerüld a zsíros nehezen emészthető ételeket. Sokszor segít, ha közben nem kell bonyolult feladatot megoldani, olvasni.

Ha mégis tengeribetegnek érzed magad, maradj a friss levegőn, és nézd a horizontot vagy csukd be a szemed. Légy a lehető legközelebb a víz szintjéhez és a hajó középpontjához. Kerüld a vécét és a hajó kipufogógázát.

A szél alatti oldalon (szél a hátadat fújja) hányj. Szólj valakinek fogjon, nehogy beleess.

Beakadás

Ritkán beakadhatsz horgászzsinórba, horgászhálóban, illetve vízinövényekbe is.

Megelőzéséhez:

· Tartsd magadhoz közel a felszerelésed.

· Mozogj lassan

· Ne ússz be sűrű növényzetbe.

Teendő:

1. Ha beakadtál állj meg, gondolkodj és lassan szabadítsd ki magad, ha tudsz hátrálj vissza kicsit, de ne forogj vagy rángatózz.

2. Kérj segítséget a társaidtól.

a. Ha szükséges hajlítsd meg és törd el a növény.

3. Ha muszáj, használd a késed (de legyél óvatos).

a. Vastag kötél esetén lehet, hogy gyorsabb kibogozni magad.

Szélsőséges esetben le kell venni a mellényt, a kiszabaduláshoz (majd vissza, ha sikerül).

Görcs

A görcs az izmok fájdalmas, önkéntelen összehúzódása; búvárkodás közben leginkább a láb és lábfejben szokott jelentkezni.

Kiváltó okai:

Kialakulásához hozzájárul ha nem ittál elég folyadékot, fázol, nem működik rendesen a keringésed, vagy túlerőltetted az izmot.

Teendő:

· Állj meg és jelezz a társadnak.

· Pihentesd; finom nyújtás és masszírozás is segíthet.

· Miután elmúlt pihenj pár percet, és utána mozogj lassabban; (általában) jobb az óvatos mozgás az izomnak, mintha egyáltalán nem mozgatnád.

Eszméletvesztés

Jelek és tünetek

· Légzési nehézségek

· Eszméletvesztés

· Zavart gondolkodás

· Látászavarok

· Bénulás

· Mellkasi fájdalom

· Csökkent éberség

· Szív- és légzésleállás

Logisztika

Eljutás a merülőhelyre

Hajóval

Ellenőrizd a felszerelésed, a hajón már nem tudsz mit tenni, ha nem hoztál valamit. Egy megfelelő táskában, legyen nálad pl.: váltós ruha, hűtőtáska, innivaló, étel, törölköző, napkrém (nyilván adott napnak megfelelően), tengeribetegség elleni gyógyszer; ha szűk a hely ne pakold szét. Érkezz időben!

Indulás előtt névsorolvasással ellenőrzik, hogy mindenki megérkezett-e, ha nem vagy a listán szólj. Majd minden merülés végén ellenőrzik névsorolvasással (vagy táblán vezetve), hogy mindenki visszatért-e; lecsökkentve az esélyt, hogy valaki véletlenül a merülőhelyen maradjon. Sose válaszolj más helyett. Kisebb hajókon lehet, hogy csak szemrevételezés útján ellenőriznek.

Óvatosan közlekedj a hajón, különösen felszereléssel könnyen elvesztheted az egyensúlyod, kiváltképp, ha hullámos a víz.

Biztonsági óvintézkedések

Mondd el valakinek, akiben megbízol, hogy hová készülsz és legkésőbb mikor fogsz visszaérni, illetve mit tegyen, ha nem. Add meg neki a telefonszámodat.

Merülés vége

Ha hajós merülés végén felemelkedtél és nem látod a hajót (máshol jöttél a felszínre, vagy elmentek másokat felvesznek), vedd elő a felszíni jelzőfelszerelésed (mikor jönnek könnyebben megtaláljanak), esetleg hangjelzés (ha máshol jöttél fel, tudatásul). Ha van kikötőbója kapaszkodj bele. Ha van közelben part, ahova könnyen ki tudsz jutni, lassan elindulhatsz felé.

Egyebek

Weboldalak

ScubaEarth

projectawere.org

thehumandiver.com

Feladatok nekem

<!FELADAT!> ha van link vissza is tudjak jönni (ha megoldható normálisan)

Tananyagok

· Open Water Diver – Kész

o Magaslati merülés

o Hal azonosítás, korallok, természettudós

o Búvárrobogó

o Áramlatmerülés

o Szárazruha

o Dúsított levegő

o Felszerelés szakértő

· Advanced Open Water Diver

o Mélymerülés

o Jég merülés

o Keresés, és felhozás

· Mentőbúvár

o Vészhelyzeti oxigén adás

o Elsősegély

· Divemaster

· Teknikai

o Üreg

o Roncs

o Oldalfelszerelés

o Újralégző